2010. július 7.
Kiss Melinda:
Már az elmúlt hónapokban is érzékelhető volt, hogy
emelkedik a bruttó ipari termelés növekedésének üteme, a mostani adatok alapján pedig elképzelhető, hogy a Kopint-Tárki nemrég közzétett, évi hatszázalékos feldolgozóipari növekedésről szóló prognózisánál is jobb lehet a tényleges adat - mondta a Napinak Palócz Éva, a Joint Venture Szövetség gazdaságstratégiai bizottságának tagja, a kutatóintézet vezérigazgatója. Szerinte jelenleg a helyreállítási szakaszát éli a magyar ipar a 2009-es 17,7 százalékos zuhanás után. A szövetség szerint a következő két negyedévben kisebb-nagyobb megtorpanásokkal, de enyhén növekvő lesz a tendencia. Persze ez csak az exportvezérelt ipari vállalatokra igaz, a gazdaság számos más területén még további nehézségekkel kell szembenézniük a cégeknek. Épp ezért - és a közszféra esetleges létszámcsökkentései miatt - nem várnak jelentősebb javulást a munkanélküliségi adatokban. Már csak azért sem, mert tavaly a legtöbb vállalat nem azonnali és teljes létszámleépítéssel reagált a válságra: sokan áttértek a rövidített munkahétre, állami támogatást kértek a dolgozók megtartásához, így ez a mostani növekedés nem jelent automatikusan munkaerő-keresletet is - hívta fel a figyelmet Palócz Éva.
Nyilvánvalóan az export a növekedés fő hajtóereje, és amint azt a külkereskedelmi adatok is alátámasztják, elsősorban a Németországgal való árucsere növekszik dinamikusan - mondta a Napi érdeklődésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője. Így a németországi fellendülés jótékony hatással volt a magyarországira is. Az még kérdéses, hogy az épp csak meginduló német növekedés mennyire lesz erőteljes és hosszan tartó: ez nagyban függ az ország amerikai és ázsiai exportlehetőségeitől is. Egyelőre azt sem látni, hogy ez a jelenlegi növekedés csak készletfeltöltést szolgál-e vagy tartósabb kereslet mozgatja. Azt is figyelembe kell venni, hogy a pénzügyi válság még nem ért véget, és lehetnek a reálgazdaságot elérő hatásai is - figyelmeztetett Wölfer. A magyar ipari termelési adatokat értékelve azt mondta, hogy szerintük a következő félévben is tart majd a növekedési tendencia, bár a statisztikai bázishatás eltűnésével várhatóan lassabb lesz a folyamat a második félév végétől.
A válság előtti szintektől viszont még távol van a termelés volumene, és azt sem lehet megjósolni, hogy mennyire lehet tartós mindennek a munkaerőpiacra gyakorolt hatása - jegyezte meg a kamarai szakember. Ez az ipari növekedés átmenetileg mérsékelheti kissé a munkanélküliséget, de egy hosszabb távon tartó csökkenő trendhez a cégeknél még tovább kell erősíteni a jövőbeli konjunkturális kilátásokba, valamint a gazdaságpolitikai keretekbe vetett bizalmat. A kamara szerint a gazdaság bővülését hosszabb távon is segítheti a kormány 29 pontos akcióterve, mivel számos jó, a növekedést élénkítő elemet tartalmaz. Egyelőre azonban a részletek és például a jövő évi adótervek ismerete nélkül nehéz megmondani, hogy az akcióterv milyen hatással lehet a vállalkozások működésére, legfőképp pedig, hogy mikor válik mindez érezhetővé - mondta Dirk Wölfer. Egyelőre bizonytalan az is, hogy a bevezetendő bankadó hogyan növeli majd a vállalkozások finanszírozási költségeit.
Már a tavaszi konjunktúra-előrejelzés is arról szólt, hogy a külpiacainkon tapasztalható élénkülés magával húzza majd a termelést is: a kérdés már csak az, hogy milyen ütemű lesz a kilábalás - fogalmazott a Napinak nyilatkozva Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Szerinte maga a növekedés ténye önmagában is örvendetes, ám ha ezt a statisztikai bázishatástól is megtisztítjuk, akkor olyan nagyon még nem biztató a helyzet. Parragh szerint egyelőre nem látszanak a meredek emelkedés feltételei. És bár a miniszterelnök 29 pontja számos növekedésösztönző elemet tartalmaz, egyelőre várják a részleteket ahhoz, hogy látható legyen, mennyiben járulhat valóban hozzá a gazdaság és az ipar növekedéséhez.
JVSZ a Facebookon
