 |
Világgazdaság
2009. április 9.
Magyarország az elsők között kért bizottsági jóváhagyást új programjaihoz
 Magyarország viszonylag gyorsan reagál az Európai Unió válságkezeléssel, gazdaságélénkítéssel kapcsolatos lehetőségeire. Ennek jele egyfelől, hogy néha anélkül kezdődik meg az egyeztetés egy-egy támogatási konstrukcióról, hogy ott lenne mögötte az európai bizottsági jóváhagyás. Figyelemre méltó eredmény másfelől, hogy már több, az új helyzethez igazodó magyar támogatási konstrukció kapott zöld utat Brüsszelben. Ám az is látszik, hogy nem mindig ültetik át elég gyorsan a hazai szabályozó rendszerbe az EU által biztosított/szentesített új feltételeket.
Ezek voltak a legfőbb konklúziói a Joint Venture Szövetség (JVSZ) EU-bizottsága keddi ülésének, amelyen a közösségi támogatások módosuló feltételrendszere volt a fő téma. Márkus Csaba, a Deloitte uniós támogatási tanácsadási üzletágának vezetője, a JVSZ bizottságának elnöke a tanácskozás mérlegét megvonva lapunknak egyúttal fontosnak tartotta azt is, hogy a vállalkozások gyorsan alkalmazkodjanak az új feltételekhez és lehetőségekhez. Így alaposan felkészülhetnek azokra, és akár előnyre is tehetnek szert technológiában és humánerőforrásban egyaránt, mire a gazdaság élénkülésével Nyugat-Európából ismét áttelepülnek nagy cégek ebbe a térségbe, például Magyarországra.
Az ülésen Hargita Eszter, a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának szakmai főtanácsadója ismertette a közösségi állami támogatási szabályozás átmeneti - elvileg 2010 végéig érvényes - enyhítésének részleteit. Elmondta, hogy a hat konstrukció közül a legnagyobb érdeklődésre a válság
miatt bajba került vállalatok állami támogatásának 200 ezer euróról 500 ezerre emelése, hitelek esetében pedig a kedvezményes egyéni kamatláb alkalmazása és az akár 90 százalékosra is növelhető hitelgarancia számíthat. Erre a három konstrukcióra a magyar program már megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását. Külön is megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kifejezetten jó az 500 ezer euróra megemelt állami támogatási plafon, ám a nagyvállalatokon alig segít.
A tudásfejlesztési forrásokkal kapcsolatban Csikesz Tamás, a DFT-Hungária tanácsadó cég ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy tekintettel a válságra, az EU-források jelentős részét felhasználó, 2007-13-as Új Magyarország fejlesztési terv esetében az illetékesek újragondolják a munkahelyi képzéseknek és az azokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek teret biztosító Társadalmi megújulás, Államreform és E-közigazgatás operatív programokat. Ez értelemszerűen forrásátcsoportosítással járhat a Gazdaságfejlesztési operatív program javára. Egyúttal arra biztatta az ülés résztvevőit, hogy ne csupán OKJ-s képzésben gondolkodjanak, mert így általában "az elnyert támogatás 60 százaléka értelmetlen dolgokra megy el".
Kocsi Margit
Archívum
| |
JVSZ a Facebookon
