 |
ECHO TV : Jelen-Időben
2008. május 29.
A jó kormányzás két oszlopa az elszámoltathatóság és az átláthatóság - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke csütörtökön Budapesten a Joint Venture Szövetség közgyűlésén.
Kiemelte, az államháztartás átláthatósága és a gazdálkodók elszámoltathatósága a korszerű, hatékony kormányzás alapfeltételeként fogható fel, és csak a végrehajtó hatalom teljesítménye összefüggésében vizsgálható. Szót emelt azért is, hogy erősíteni kell az adómorált.
Kiemelte: "a kuruc mentalitás hagyományait máig őrző hazai adótudatosság, adómorál megváltoztatása egy soklépcsős, türelmes folyamat eredménye lehet". Kifejtette: általános az a vélekedés, hogy az adózásban a kialakult helyzet oka a jövedelem-centralizáció magas foka. Ez azonban csak részigazságot takar, mivel például Dániában, Hollandiában vagy Svédországban sem alacsonyabb a jövedelemelvonás szintje, mégis ott az adózók a közfeladatok ellátása hozzájárulásaként élik meg az adófizetést, nem pedig a "valamit elvesznek tőlem" módon.
Tény az is, hogy a magas újraelosztási szinthez rendelt magas elvonás gyakran rossz, sokszor "politikai haszonszerzés célzatával történő döntéseknek" is köszönhető, és az egyre szűkülő adóbázishoz főleg romló, esetenként kifejezetten rossz közszolgáltatások társulnak, ami aligha erősíti az adózást Magyarországon - mutatott rá a számvevőszék elnöke.
Arról is szólt, hogy különösen magas az országban a munkáltatók által fizetett teljes bérköltség, azaz a nominális bruttó bér és az arra rakodó közterhek, illetve az alkalmazottak által ténylegesen felhasználható adózott jövedelem közötti különbség. Az adóék átlagosan 50 százalékot is elér, ami egyenesen gátja nem csupán az adófizetési hajlandóságnak, hanem a legális foglalkoztatás bővítésének, bővülésének is. Hangsúlyozta: "egyet kell értenem azokkal, akik szerint aligha valószínű, hogy lenne munkáltató, aki ekkora terhek vállalásával bővíteni tudná alkalmazotti létszámát, ha száz forint tényleges bérre igényt tartó munkavállalóért 250 vagy 300 forintot kell valójában megfizetnie".
Fekete István, a szövetség elnöke elmondta: a köztársasági elnök találkozni kíván a "Megállapodást a jövőnkért" kiáltványt aláíró gazdasági szervezetek, gazdasági szereplők képviselőivel, amelyek között ott található a JVSZ is. A találkozó várhatóan június 18-án lesz. Fekete István igen hasznosnak ítélte mind a Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, mind a Fidesz elnökével, Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseket, és fontosnak mondta a Dávid Ibolyával, az MDF elnökével való találkozót is.
Kiemelte, Magyarországon fontos a gazdaság kifehérítése, tavaly mintegy 80-100 milliárd forinttal bővült ettől a legális gazdaság, de még több ezer milliárd tartalék van ezen a téren.
Fekete István rámutatott, a szövetség nemcsak a magyar gazdaság kifehérítéséért küzd, hanem egyre jobban fellép a hazai, elsősorban magyar tulajdonú cégek tőkeexportja érdekében is. Emellett a jövőben nagy hangsúlyt helyez majd a szövetség arra, hogyan lehetne erősíteni a multinacionális vállalatok és a nekik beszállító magyarországi cégek kapcsolatát.
A rendezvényen átadták a szövetség által 2001-ben alapított Arany Rózsa-díjakat is. A díjat az elnökség és tagság javaslata alapján olyan, a közigazgatásban, közszolgáltatásban dolgozó személyek kaphatják, akik munkájukkal kiemelkedően segítik a JVSZ tevékenységét.
Az idei kitüntettek között szerepel Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, Nagy János altábornagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka és Rejtő Péter, az osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa is.
A rendezvényen néhány új tagot választottak az elnökségbe is, így bekerült a szövetség elnökségébe Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, Szentkuti László, a Siemens elnök-vezérigazgatója, és Rudas Ágnes, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.
Forrás: MTI
Archívum
| |
JVSZ a Facebookon
