 |
hírszerző
2008. április 17.
A szakképzés alacsony színvonalát kifogásolják még mindig a gazdasági szereplők
A piaci árhoz közel, de mégis valamennyi kedvezménnyel vásárolhatnak majd részvényeket a megtakarítással rendelkező családok az Új Tulajdonosi Programban - mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a közmeghallgatáson, ahol szakmai és civil szervezetek panaszkodhatták ki magukat.
A Gyurcsány Ferenc által még februárban meghirdetett Munka Tudás Tulajdon programról rendezett "közmeghallgatást" a kormány szakmai és civil szervezetek részvételével. Ezt a programot szeretné megvalósítani a szocialista kisebbségi kabinet is.
A meghallgatáson Havas István, az Ernst & Young Kft. vezérigazgatója szólt elsőként, és egyből konkrét javaslatot is tett a vállalati különadó, vagy a magánszemélyek különadója eltörlésére. "Ezt eleve ideiglenes jelleggel vetették ki, (a 2006-os megszorítások bevezetésekor a kormány azt ígérte, 2009-ig él majd ez az adófajta - a szerk.) és fontos üzenet lenne, ha a kormány ígéretéhez híven eltörölné" - mondta az igazgató, hozzátéve még, hogy a lépéssel a kabinet "munkahelyek megszűnésének veszélyét hárítaná el".
Az Ernst & Young számításai szerint ez a lépés beleférne abba a 250 milliárd forintba, amit Gyurcsány Ferenc korábban, mint lehetséges mozgásteret meghatározott a tehercsökkentésre.
Egyelőre marad a különadó
A kormányfő ugyanakkor a múlt vasárnapi tévényilatkozatában már kizárta, hogy akár ekkora nagyságrendben is bekövetkezzen köztehercsökkentés, és információink szerint az MSZP vezetésében is csak 100 milliárdos tétellel számolnak, ami legfeljebb technikai változásokat tesz lehetővé. A kormányfő most lényegében megismételte nyilatkozatát: tehercsökkentésre csak a szociális ellátások szűkítése esetén van lehetőség, ezt pedig nem szeretné a kormány.
Ez derült ki Keller Lászlónak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának a válaszából is. Ő arról beszélt, a különadó költségvetési kihatása 170 plusz 26 milliárd forint (vállalkozás, illetve a magánszemélyek vonatkozásában), ha szóba is kerül ennek az eltörlése, azt valószínűleg "kompenzálnák" a társasági adó változtatásával.
Lipcsei András a Joint Venture befektetői érdekszövetség elnökségi tagja szerint a kormánynak aktívabb kommunikációval kellene tudatosítani a "többen kevesebbet" elvét a társadalomban, amire már történtek kísérletek. "Mindenkinek tisztában kellene lennie vele, hogy aki adót csal, a többiektől lop, aki számla nélkül vesz igénybe szolgáltatást, az engem is becsap" - mondta Lipcsei András.
A Joint Venture azt szeretné egyébként, hogy a fogyasztási adókat növelje inkább a kormány, hiszen ez sokkal könnyebben ellenőrizhető és kevésbé elkerülhető is, ezen kívül pedig nagyobb szerepet szánnának a vagyoni típusú adóknak.
Szinte minden hozzászóló a legégetőbb problémák között említette a foglalkoztatás alacsony szintjét, amelynek számos oka van. Szili Lászlóné, a Joint Venture ügyvezető igazgatója például arról beszélt, ma az oktatási rendszer és a reálszféra között nincs egyeztetés, emiatt sokszor "szenvednek" a vállalkozások, és a probléma már az ország külföldi-tőke vonzó képességét is befolyásolja. Az igazgató szerint a foglalkoztathatatlan rétegek mellett rengeteg tanárt képzünk, ez a két csoport mégsem találkozik egymással, program kellene "összehozásukra".
"Háború" a tehetségekért ?
Ugyanerről beszélt Havas István is, aki szerint a pénzügyi szolgáltatásokat például már a "war for talent" állapota jellemzi, már a főiskolán el kell kezdeni a pénzügyes hallgatók megkeresését, mert kevés van belőlük, miközben más területeken túlképzés van. Nincs utókövetés az egyetemeken: senki nem tudja pontosan, a végzősök mennyire kapnak állást diplomájukkal, mennyi a keresetük.
A Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetsége képviselője egyenesen "tragédiának" nevezte a szakképzés, és a felsőoktatás mai állapotát, mint mondta, az egyetemekről kikerülő mérnökök sokszor elavult ismeretekkel rendelkeznek, az új technológiákat nem ismerik, azokra utólag kell megtanítani őket. A foglalkoztatás bővítése érdekében a VOSZ azt javasolja, hogy azok a cégek, amelyek nyereségük egy részét erre fordítják, 50 millió forintig kapjanak adókedvezményt.
Lamperth Mónika munkaügyi miniszter válaszában elmondta, hogy januártól a különböző szakmai kamarákat is bevonják a szakképzés szerkezetének kialakításába, a jövőben pedig csak azok igényelhetnének állami támogatást átképzésre, akik garantálják, hogy a végzettek 70 százaléka el is helyezkedik a megszerzett képesítéssel. (Jelenleg ez az arány csak 45 százalékos.) Hiller István oktatási miniszter pedig arról beszélt, hogy a felsőoktatási keretszámokat is folyamatosan a reálképzés javára módosítják.
Többen beszéltek az Új Tulajdonosi Programról is, a VOSZ szerint például a program jó abból a szempontból, hogy erősítheti a tulajdonosi szemléletet. Ez viszont felvet egy problémát: ha a részvényeket piaci áron lehetne csak megvenni, akkor csak azok tudnának hozzáférni, akik amúgy is megtehetnék, a kedvezményes ár viszont torzít egy célcsoport érdekében mások terhére.
"Ne az legyen a cél, hogy az új tulajdonosok hamar megszabaduljanak papírjaiktól!" - hangoztatta a VOSZ. Szerintük azon cégek jöhetnek szóba, amelyekben egy stratégiai befektető már többségi tulajdont szerzett, így az állami kisebbségi részesedést kellene bevonni a programba, ez a piacokon sem szülne bizonytalanságot.
Keller László szerint nem lesz sokkal olcsóbb a részvény a piaci értékénél, de valamilyen fizetési könnyítésen azért dolgoznak. A kormány úgy számol, 300-350 ezer család rendelkezik olyan mértékű megtakarítással, hogy beléphessen a programba.
Kósa András
Archívum
| |
JVSZ a Facebookon
