Mikor alakult meg a Joint Venture Szövetség?
A Joint Venture Szövetség 1986-ban jött létre, jóval a rendszerváltás előtt, kezdetben Joint Venture Club formában működött az akkori Kereskedelmi Kamara égisze alatt, majd 1991-ben önálló szövetséggé alakult át.
Melyek a szövetség fő céljai?
Mint "a külföldi és a hazai befektetők érdekszövetsége" a gazdasági, ill. befektetési környezet folyamatos javítása, a befektetők versenyképességének növelése a legfontosabb cél.
A Szövetség fő célja és tevékenységei a következő három pillérre épül:
Érdekképviseleti munka, amely egyrészt az új törvények, rendeletek megalkotása, módosításuk elfogadása előtti vélemény-nyilvánításban, másrészt a tagok problémáinak orvoslásában nyilvánul meg. A szövetség saját szakmai tudása alapján és magasan képzett szakértőire támaszkodva fejti ki ezt a tevékenységét.
Az információ-szolgáltatási tevékenység legfőbb célja, hogy a tagok minél gyorsabban értesüljenek a gazdálkodásukat érintő kérdésekről, jogszabály-változásokról, üzleti lehetőségekről stb. A tájékoztatás érdekében a szövetség szakmai fórumokat, konferenciákat szervez, kiadja háromnyelvű (magyar, német és angol) hírlevelét, és folyamatosan írásban, telefonon vagy személyes megbeszéléseken tájékoztatja a hozzá forduló tagokat.
A partnerkapcsolatok építésének, ápolásának rendszeres formái a havi vállalatvezetői vacsorák, közös vállalatlátogatások, konzultációk, egyéb összejövetelek.
Miért érdemes egy vállalatnak taggá válni?
Egy vállalat számára a szövetségi tagság kiváló kapcsolatépítési lehetőséget kínál. Rendszeres találkozók, üzleti vacsorák, konferenciák alatt szinte minden szakmából kapcsolatra lehet szert tenni, emellett ezeken az eseményeken aktuális, és szakmailag magas szintű gazdasági információkhoz is hozzá tudnak a tagok jutni. Ezen túlmenően mivel a szövetség tagjai érdekében fejti ki tevékenységét, a tagok is felismerték, hogy könnyebb egy erős szervezetben a többiekkel együtt eredményt elérni, és gyakran hasonló problémákra jobban lehet megoldást találni, mint egyedül.
Hány tagvállalata van a szövetségnek és milyen a tagság összetétele?
A tagvállalatok száma 300 közelében van, ezen belül természetesen vállalatcsoportok is jelen vannak. Emellett mintegy 1000-1500 vállalattal tart fenn a szövetség kapcsolatot. A tagok mintegy negyede jelentős nemzetközi nagyvállalat, háromnegyed részük pedig a közép- és kisvállalati körből kerül ki. A tagok nemzeti hovatartozása rendkívül sokszínű, tükrözi a magyarországi befektetők összetételét: osztrák, német, USA-beli, olasz, holland - összesen 35 ország befektetői alkotják tagságát. Bár a szövetség a "joint venture" nevet hagyománytiszteletből máig megtartotta, tagjai többsége mára már teljesen külföldi tulajdonú vállalat, sőt, két éve tisztán magyar tulajdonú vállalat is beléphet a szövetségbe.
Milyen a Joint Venture Szövetség kapcsolata a kormányzati szervekkel?
Fontos, hogy a mindenkori kormányzati szervek partnert lássanak a szövetségben, amelynek nem a szembenállás, hanem a probléma megoldása a célja. Egyes minisztériumokkal és hatóságokkal (Külügyminisztérium, VPOP, Bevándorlási Hivatal) konkrét együttműködés is létrejött, amelyen keresztül a tagok problémái továbbvihetők, vagy intézkedést lehet kérni egy-egy fontos kérdésben. A szövetség tagja a Befektetői Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Tanácsnak is.
Melyek a szövetség legfőbb szolgáltatásai tagjai felé?
A tagok minden információt írásban és elektronikus úton megkapnak. *A JVSZ-honlapon saját kóddal elérhető felületen a tagokat érdeklő előadások, elemzések, információk állnak rendelkezésükre. * Igény esetén a szövetség tanácsadói térítésmentes adózási, vám, jogi, munkajogi tanácsot adnak számukra. * A tagok részt vehetnek a szövetség rendezvényein, a nem tagok részvételi díjánál lényegesen alacsonyabb, önköltségi áron, vagy igen gyakran térítésmentesen. * A külföldi munkatársak tartózkodási ügyeik intézését VIP eljárásban végezhetik.
*A tagok egymásnak gyakran nyújtanak kedvezményesen szolgáltatásokat. * A tagok saját szolgáltatásaikról tájékoztatást tehetnek közzé a szövetség hírlevelében vagy gyorshíreiben. * A Hírlevélben álláskeresésre és ingatlanajánlatok közzétételére is lehetőség van. * A tagok rész vehetnek a szövetség szakmai bizottságainak munkájában. * A rendezvényeken a tagok segítséget kapnak üzleti kapcsolatok létesítésére.
Milyen formában nyújtja a szövetség az információszolgáltatást a tagoknak?
A kor és tagjaink igényei szerint elektronikus forma útján megkapják az információkat ún. elektronikus gyorshíreket 1-2 naponta. Emellett léteznek a hagyományos formák: konferenciák, szemináriumok, vállalatvezetői találkozók, amelyeken a gazdasági élet legérdekesebb, legjelentősebb személyiségei az előadók.
Hogyan folyik a szakmai munka?
Mivel a Joint Venture Szövetség tagsága nem egy szakmát, hanem a gazdaság jelentős részét lefedi, ennél fogva mindazon kérdések terítékre kerülnek, amelyek egy vállalatnál általában előfordulnak: vámügyek, adózás, humánerőforrás-menedzsment, etika stb. A kiemelt témákkal az elnökség irányítása mellett szakemberek foglalkoznak. Ilyen pl. a közszféra teljesítménymenedzsmentje, gazdaságstratégiai kérdések, adózás.
A szakmai munka bizottságokban folyik, amelyekben a tagok közül bárki részt vehet. Ezek a bizottságok szakmailag támogatják a szövetség által szervezett konferenciákat, véleményezik a témába vágó törvénytervezeteket, jogszabályokat, javaslatokat készítenek elő az Elnökség és szükség esetén a döntéshozók számára, információkkal látják el a tagságot. A legfontosabb bizottságok:
Adóbizottság, EU-Bizottság, Etikai-, Egészségügyi Bizottság, Gazdaságstratégiai-, HR-, Környezetvédelmi-, Beszerzési-Közbeszerzési, PR- és Tagtoborzási és Tőkeexport Bizottság, KKV Bizottság, Innovációs Bizottság.
Hogyan és milyen feltételekkel lehet a szövetség tagjává válni?
A szövetségi tagsághoz elegendő a belépési nyilatkozat és adatlap kitöltése, amely a szövetség titkárságától kérhető (Tel: 489 0368), de letölthető a honlapról is (www.jointventure.hu).
A tagsági díj, amely a vállalat alaptőkéjétől függően 3 kategória szerint különbözik, 2012-ben a következő:
1) 10 millió Ft jegyzett tőkéig évi 89 e.Ft
2) 10 millió Ft felett 25 millió Ft-ig jegyzett tőke esetén évi 178 e.Ft és
3) 25 millió Ft jegyzett tőke és felette évi 357 e.Ft.
Év közbeni belépés esetén csak a hátralévő negyedévekre vonatkozó tagdíj esedékes, de legalább az adott kategóriához tartozó éves tagdíj 50 %-a.
Milyen célkitűzései, távlati tervei vannak a Joint Venture Szövetségnek?
Az Európai Unióban a gazdaság szereplőit képviselő szervezeteknek komoly szerepe, súlya van. A gazdaság érdekeit ezek a szervezetek ismerik a legjobban, nélkülük nem lehet sikeres döntéseket hozni. A szövetség azon dolgozik, hogy nálunk is megkerülhetetlenek legyenek az érdekképviseletek, részt vegyenek a szociális párbeszédben, a valódi döntésekben, ahogy esetenként már ma is részt vesznek. További cél a külföldi és a hazai befektetők közti különbségek eltűntetése, a versenyképesség növelése a kis- és középvállalatoknál is. Fontosnak tartjuk a vállalkozásbarát, és minőségorientált szemlélet kialakítását a közigazgatásban. A szövetség kész e téren is - tagjai tapasztalataira alapozva - együttműködni, de nem téveszti szem elől azt az eredeti célt sem, hogy tagjait napi működésükben támogassa, annak érdekében, hogy minél sikeresebbek legyenek saját területükön.
JVSZ a Facebookon
