JVSZ a Facebookon
Magyar       English      

Hírek

Rendezvények


GYORSHÍREK 2016/6 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/47 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/39 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/38 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/37 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/36 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/35 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/34 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/33 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/32 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/31 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/30 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/29 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/28 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/27 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/26 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/25 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/24 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/23 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/22 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/21 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/20 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/19 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/18 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/17 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/16 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/15 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/14 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/13 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/12 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/11 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/10 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/9 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/8 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/7 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/6 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/56 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/55 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/54 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/53 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/52 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/51 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/50 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/49 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/48 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/47 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/39 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/38 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/37 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/36 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/35 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/34 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/33 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/32 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/31 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/30 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/29 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/28 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/27 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/26 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/25 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/24 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/23 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/22 Quicknews


Aktuális | Tagjaink hírei | Szakmai hírek, partner rendezvények
Pályázati hírek | Statisztikák, tanulmányok, háttéranyagok

Aktuális


Vállalat eladási hullám következhet
-Sajtóközlemény-

    Továbbra is a stratégiai befektetők dominálnak a hazai M&A piacon, azonban jelentősen megnőtt a határon belüli tranzakciók aránya a korábbi egyoldalú, külföldi vevő - magyar eladó fennállás jellemezte állapothoz képest. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Az úttörő generáció nyugdíjba készül néven megtartott szakmai rendezvényén elhangzottak szerint a családi vállalkozások körében kisebb eladási hullámra lehet számítani az elkövetkezendő években.

    Fordulóponthoz érkeztek a rendszerváltás környékén alapított családi vállalkozások, a vezetők első generációja ugyanis hamarosan nyugdíjas korba lép. Számos esetben azonban nem megoldott az utódlás kérdése, illetve az is előfordulhat, hogy egyéb okokból nem kíván tovább a céggel foglalkozni az addigi tulajdonos. A cégértékesítés azonban egy sajátos terület, aminek lebonyolításához nem feltétlenül elegendő az akár több évtizedes vezetői tapasztalat - figyelmeztet Simonyi Tamás, a KPMG Tanácsadó Kft. szenior igazgatója.

    Simonyi Tamás a hazai M&A piacról szólva elmondta, már korántsem jellemzi azt a rendszerváltást követő első években tapasztalható egyoldalúság, ahol a magyar cégekre rendre külföldi vásárlók jelentkeztek be. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján manapság már kifejezetten sok a határon belüli tranzakció, az értékesített vállalatok jellemző profilját tekintve pedig leginkább a telekommunikáció és média, az energia- illetve az ingatlan iparágak területén volt a legnagyobb mozgás. Ami a vevőkör összetételét illeti, erősen felülreprezentáltak a stratégiai befektetők, miközben a pénzügyi befektetők száma hozzájuk képest elenyészőnek mondható.

    A tulajdonosok jellemzően akkor járnak jobban, ha külföldi vevő számára értékesítik a céget, mivel ebben az esetben lehet többnyire magasabb árat kialkudni, a hazai befektető ezzel szemben leginkább vagy olcsón vesz, vagy sehogy. Érkezzen azonban akárhonnan a vásárló, az eladni kívánt magyar cégek többnyire ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, egyik legjelentősebb közös nevezőjük a vállalatméretből adódik. Az eladásra kínált hazai vállalkozások jelentős része ahhoz még túl kicsi, hogy egy külföldi befektető érdeklődését felkeltse, ahhoz azonban már túl nagy, hogy egy addigi versenytárs képes legyen megvásárolni. Mint azt Simonyi Tamás kifejtette, rendszerint akkor éri meg az akvizíció, ha az addigi vállalatmérethez legalább 10, legfeljebb 30 százalékot ad hozzá, ebben a sávban mozogva ugyanis viszonylag jelentős növekedést lehet realizálni a kockázatok minimalizálása mellett.

    Gyakran azonban biztosnak látszó vevők mellett is könnyedén ki tud siklani egy cégeladás, a tulajdonosok ugyanis alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, köztük a vevői igényekkel sem. Simonyi Tamás szerint ez sem meglepő, sem elítélendő, hiszen különösen a családi vállalkozások esetében jó eséllyel életében először csinál ilyet a tulaj, ráadásul összetett, komplex folyamatokról van szó. Az esetlegesen nagyobb haszonnal kecsegtető külföldi vevő az eltérő üzleti kulturális háttér miatt további bonyodalmat is jelenthet. Mindettől függetlenül az eladási pozíciót biztosan javítva, ha nyereséges, erős cash flow jellemezte üzletről van szó, jelentős piaci részesedéssel és minél nagyobb exporthányaddal. Ugyancsak komoly értéknövelő tényező, ha a vállalat saját, levédett márkanévvel rendelkezik, illetve különösen fontos a rendezett jogi háttér, és a minél makulátlanabb múlt.

    A külföldi vevő a hazaival ellentétben alapvetően jóhiszemű, de irtózik a politikai jellegű üzleteléstől, a szabálytalanságoktól, peres eljárásoktól, de a hullámzó eredmény és a gyakori vezetőváltás is taszító számára. Alapvetően a cégvásárlással vagy piacot, vagy termelési kapacitást kíván növelni, jelenleg utóbbi az általánosabb, és amíg a magyar munkaerő olcsó marad, addig ez is marad az előtérben. Motiváció lehet a földrajzi lefedettség is, többnyire regionális jelenléttel bíró nagyvállalatok esetén, de bármit azért így sem vesznek meg.

    Különösen a családi vállalkozások esetében gyakori akadályozó tényező az erős menedzsment hiánya. Számos vállalat egyfajta one-man-show-ként működik, ami egyfelől azért is problémás, mert a cég eladásával gyakorlatilag az addigi egyszemélyes vezetőség is eltűnik, illetve ezekben a vállalatmodellekben többnyire a tulajdonos területe a meghatározó, a vállalatirányítás fennmaradó része afféle szükséges rosszként elsorvad. A különféle vállalatirányítási rendszerek alkalmazása ebből a szempontból nézve is szerencsés megoldás lehet, jelentősen hozzájárulhat a zökkenőmentes tulajdonosváltáshoz, ezáltal értéknövelő tényező szerepét is betöltheti.
    Az eddigiekből is látható, hogy a hazai cégek vélhetően csak kis hányada tudna megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a többség számára lehetetlen feladat a vállalat értékesítése. A KPMG igazgatója szerint nem baj, ha egy-egy szempontból nem felel meg az eladásra kínált cég ennek az ideálnak, akár még egy jelentősen eladósodott cég is találhat új gazdára. Ezekben az esetekben azonban nagyon fontos, hogy minden egyéb szempontból kifogástalan legyen a cég működése.

    A siker lehetőségének maximalizálása érdekében mindenképpen érdemes már az eladási szándék megszületésekor tanácsadót megbízni a folyamat levezénylésével, rengeteg ugyanis az olyan „banánhéj", amin nagyon könnyű elcsúszni, és melyek nem megfelelő kezelése esetén túlságosan hosszú időre nyúlik, majd jó eséllyel elhal az eladási folyamat. Családi vállalat esetén ráadásul lehetetlen az érzelmi kötődés figyelmen kívül hagyása, egy meghiúsult üzlet pedig rossz szájízt hagy maga után, ami aztán a következő tárgyalópartnerre is jó eséllyel átöröklődik. Szintén a családi vállalkozások egyik legnagyobb problémája a személyes és a vállalati szféra összefonódása, a családi tulajdon cégen keresztül történő vásárlása, elszámolása, tulajdonlása, ezek mind potenciális értékcsökkentő tényezők.

    Simonyi Tamás szerint a tanácsadó felfogadása mellett a legjobb, amit az eladó tehet, ha nyílt kártyákkal játszik, és figyel rá, hogy a kritikus területek, tényezők rendben legyenek. Javíthatja a pozíciókat az is, ha sikerül a potenciális vevők között versenyt generálni, vagy legalább azt az érzetet kelteni, hogy van ilyen - ez jellemzően csak az esetek 20 százalékára igaz.

     

     



Sajtóközlemény a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 2016. május 12-i Közgyűléséről

Megújulás és stratégiai váltás: fókuszban az innováció. Új tisztségviselőket választott a szervezet.

    2016. május 12-én tartotta Közgyűlését a JVSZ a Magyar Telekom székház Tölösi Konferencia központjában.

    Tálos Péter, a szövetség tavaly megválasztott elnöke köszöntőjében az elmúlt egy év munkáját értékelte. Mint elmondta, az idén 30 éves jubileumát ünneplő szervezet mozgalmas időszakot mondhat magáénak, melynek középpontjában a megújulás áll. Ennek első, látható jeleként a JVSZ a kor és a tagság elvárásainak megfelelő letisztult, dinamikus arculatot kapott, emellett pedig újradefiniálta a hazai gazdasági életben betöltött szerepét. Utóbbi tekintetében a Szövetség elsősorban a direkt befektetések Magyarországra áramlásának elősegítésében, valamit az innováció kultúrájának minél szélesebb körben történő elterjesztésében kíván szerepet vállalni.

    A vonzóbb, kiegyensúlyozottabb befektetési környezet megteremtéséhez a Szövetség továbbra is elsősorban a jogalkotók véleményezésekkel, javaslatokkal történő segítésével kíván hozzájárulni. A szervezet erre irányuló tevékenységéről szólva Tálos Péter elmondta, a Szövetség az elmúlt években 14 jogszabályt illetően nyújtott be összesen 159 javaslatot, melyek közel negyedét fogadták el a jogszabályalkotók, az összes jogszabály több, mint felében, szám szerint 8 jogszabály elfogadott szövegében jelent meg JVSZ által megfogalmazott módosítási javaslat. Az elnök véleménye szerint ezek büszkeségre okot adó számok, melyek méltók a tagság gazdasági erejéhez is, ami számokban kifejezve mintegy 12 ezer milliárd forintos összárbevételt (a hazai GDP közel harmadát), és 100.000 foglalkoztatottat jelentett az elmúlt évben.

    A hazai innovációs környezet fellendítésének érdekében tett lépésekről szólva Tálos Péter igen ambiciózus tervet ismertetett, melynek alapjait az elmúlt évben sikerült lefektetni. ?Az innováció a hazai gazdaság számos alapvető problémájára megoldást kínálhat, jelenleg azonban hiányzik itthon az a képesség, hogy egy-egy ötletet akár egy világpiacon is bizonyítani képes termék szintjére el tudjunk juttatni. fogalmazott a JVSZ elnöke. Beszámolója szerint a JVSZ a Pannon Egyetemmel közösen átfogó kutatásba kezdett, ami azonosíthatja a kívánatos innovációs folyamat előtt álló akadályokat, lehetővé téve azok elhárítására irányuló javaslatok kidolgozását.

    Az esemény díszvendége dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a GVH elkötelezetten dolgozik azon, hogy a piaci szereplők gyorsabb ügyintézési idő mellett, ügyfélbarát jogalkalmazói hozzáállással találkozzanak. Utalt a versenyjogi megfelelési törekvések és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentésének fontosságára, melyhez kapcsolódóan ismertette a hivatal legfontosabb közelmúltbeli lépéseit, illetve jövőbeli terveit a fúziós eljárások egyszerűbbé tétele, a kartellek elleni küzdelem, valamint az ügyfélbarát szolgáltatások területein. Mint elmondta, a kartell-ügyekbe keveredett vállalkozások körében erősen felülreprezentáltak a kkv-k, ennek oka sok esetben nem a szándékosság, hanem a tájékozatlanság, a vonatkozó szabályozás nem megfelelő ismerete. Ennek érdekében a GVH aktív, kifejezetten a kkv-kat megcélzó tájékoztató tevékenységet folytatott az elmúlt években, aminek következtében sikerült növelni a kis- és középvállalkozások versenyjogi tudatosságát. Ugyanakkor hozzátette, a drasztikusabb mértékű javuláshoz átfogóbb lépések, akár az állami oktatáspolitika bevonása lenne szükséges.

    A JVSZ idén Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára felé fejezte ki elismerését az Arany Rózsa Díjjal. A díjat olyan személy vagy szervezet kaphatja meg, ami, illetve aki a Szövetség törekvéseiért, tagságáért sokat tett, céljainak elérésében maradandót alkotott.

    A Közgyűlésen az új tisztségviselők megválasztására is sor került. A JVSZ új elnökségi tagja lett Bíró Attila, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, Fasimon Sándor, a MOL Nyrt. ügyvezető igazgatója, Nyerges Csilla, az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatója, valamint Szabó István, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese.

    A Szövetség Felügyelőbizottsági tagnak választotta Babos Jánost a Process Solutions Kft. ügyvezető tulajdonosát és Burján Ákost, a PwC cégtársát. A bizottságok tagságának változásaiban idén kizárólag az Etikus Üzleti Magatartás Bizottság volt érintett, a jövőben Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Nagy Zoltán, a LEGO Manufacturing Kft. jogtanácsosa valamint Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. CSR és kommunikációs szakmai vezetője segíti szakértelmével a bizottság munkáját.

    A szervezet társelnöki pozícióját továbbra is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tölti be, akinek mandátumát a Közgyűlés egyhangúlag meghosszabbította.


A JVSZ párbeszédet kezdeményez a fenntartható egészségügyi rendszer létrehozásáról
    A JVSZ párbeszédet kezdeményez a fenntartható egészségügyi rendszer létrehozásáról

    A JVSZ Egészségügyi Bizottsága a Figyelő Medicina Konferencia keretén belül párbeszédet indított a hazai egészségügyi helyzetről, annak kihívásairól, és arról, hogy a kormányzat és a versenyszféra képviselői közötti párbeszéd miként segíthetné az egészségügyet, illetve annak fenntartható pályára történő állítását.

    Hazánkban ma a várható élettartam 4 évvel rövidebb, mint az OECD országok átlaga, az Európai Unión belül pedig vezető helyen állunk mind a daganatos, mind a szív- és érrendszeri halálozások terén. Ugyanakkor az országon belüli különbségek is meglehetősen nagyok, a Nyugat-Dunántúlon élők átlagosan 64 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön élők 10 évvel kevesebbre.

    Közös az érdekünk a lakosság egészségének megőrzése, az egészségtudatos életmód ösztönzése, hiszen az ország versenyképessége, a gazdasági növekedés feltétele az egészséges humán erőforrás mondta Blazsevácz Péter a JVSZ EÜ bizottságának elnöke.
    Szlávik Péter a Bizottság alelnöke szerint az egészségügy fenntartható jövőjének megfogalmazásához partnerségre és nyílt őszinte párbeszédre van szükség. A fenntarthatóság feltétele, hogy az életkilátásokat és az életminőséget úgy lehessen hosszútávon növelni, hogy közben a költségvetés egyensúlya is megmaradjon. Mindez részben pénzkérdés, részben szabályozási, strukturális kérdés. A szervezet egyedülálló platformot teremt a szektorális érdekeken felül álló közös gondolkodásra az egészségügy közös jövőjéről, hiszen a JVSZ keretein belül a kórházi étkeztetéstől a képalkotó diagnosztikán át a gyógyszeriparig egy széles és reprezentatív horizontális bázis van jelen.

    A JVSZ a megkezdett párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja, az elnökség bejelentése szerint egy átfogó felmérést készítenek a hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól, melynek eredményeit az ősszel tervezik megvitatni.


A digitalizáció, egyik vállalat számára sem elkerülhető!
-sajtóközlemény-

    Az idén 30 éves Joint Venture Szövetség (JVSZ) a legutóbbi Digitális Transzformáció elnevezésű konferenciáján többek között olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy milyen online kihívásokra kell felkészülniük a vállalatvezetőknek és informatikai döntéshozóknak, vagy miért éri meg az egészen kis egyéni vállalkozásoktól a nagy ipari vállaltoknak is jelen lenni az online térben. A kérdések megválaszolásában a Google Magyarország szakértői mellett számos hazai, a témában jártas tanácsadó is segédkezett.

    További részletek a cikkben



Mit tartogatnak a GINOP pályázatok a KKV-k számára?

    Összefoglaló a „Vállalati fejlesztési lehetőségek: 2016 - Párbeszéd a GINOP programokról" c. konferenciáról - 2016. április 7.

    A Joint Venture Szövetség (JVSZ) és az MKB Bank közös konferenciáján a 2016-ban a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó új pályázati felhívásokról tartottak előadást a meghívott szakértők. A résztvevőket Szendrey Silvia, a JVSZ ügyvezető igazgatója és az esemény moderátora köszöntötte.

    Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója bevezető előadásában  banki oldalról megközelítve a témát. A vezérigazgató prezentációja szerint a pályázatok hatása várhatóan csak a jövő évben, azaz 2017-ben lesz érezhető, mert a kifizetések csak 2016 második felében várhatóak. Kiemelte, hogy a vissza nem térítendő támogatások, továbbá az azokat kiegészítő kedvezményes források idén utoljára elérhetőek.

    Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta, hogy az Irinyi Terv végrehajtásával Magyarország 2020-ra az Európai Unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd. A stratégia egyik célja, hogy a feldolgozóipari termelés aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig. Az államtitkár kiemelte, hogy ezt a fejlődést csak a KKV-k támogatásával lehetséges elérni, amelyeknél pedig szükség van az innovációra, valamint export növelésére. Az Irinyi tervben kiemelt ágazatok közé tartozik továbbra is a járműgyártás, azonban fontos szerepet kap még az IKT-szektor (infokommunikációs és távközlési), a zöldgazdaság, az egészségipar, a speciális jármű- és gépgyártás, az élelmiszeripar, valamint a védelmi ipar is. A cél, hogy azok a KKV-k részesüljenek versenyképességét segítő forrásból, amelyek képesek és hajlandóak is a növekedésre, 2016 végéig összesen közel 310 milliárd forint ilyen jellegű támogatás kerül meghirdetésre.

    Lepsényi István elmondta, hogy folytatódnak a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) I. kapacitásbővítő és piaci megjelenést támogató felhívások, ezek közé tartozik a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-15), a kapacitásbővítő beruházásainak támogatása (GINOP-1.2.2-15), valamint a piaci megjelenésnek támogatása (GINOP-1.3.1-15). Az előbbiek mellett pedig további felhívások is várhatóak logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása (GINOP 1.2.5-15), professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása (GINOP-1.3.2-2015) és ipari parkok fejlesztése (GINOP 1.2.4-15) témákban.

    Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a GINOP foglalkoztatási, oktatási és képzési támogatás pályázati lehetőségeit mutatta be előadásában. Az államtitkár elmondása szerint három fő irány van: a fiatalok/pályakezdők foglalkoztatási lehetőségeit, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási lehetőségeit támogató programok, továbbá a versenyképes munkaerőt elősegítő kiírások.

    A fiataloknak szóló programok közé tartozik a közel 40 milliárd forintos keretből megvalósuló „Ifjúsági Garancia Program (GINOP 5.2.1.)", a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (GINOP 5.2.2 - 5.2.3.)" kiírás, amelynek a célja a Magyarország területén új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, valamint pénzügyi támogatás nyújtása vállalkozásuk induló költségeihez, továbbá a „Gyakornoki program (GINOP 5.2.4.)", amely a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése bér- és járuléktámogatással, cégen belüli mentorálassal valósul meg.

    A második fő irány, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási lehetőségeit támogató programok. Ide tartozik a 102 milliárd forint keretösszegű, „Út a Munkaerőpiacra program (GINOP 5.1.1.)", amely többek között az alacsony végzettségű, az 50 év feletti és a 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresőknek szól. Szintén ebbe a nagy kategóriába tartozik a „Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban (GINOP 5.3.1)" kiírás, amely intézkedés célja a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítése, valamint a 6 milliárd forint keretösszegű „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése (GINOP 5.1.2 és GINOP 5.1.3)" program, amellyel új társadalmi célú vállalkozások létrehozásának segítése vagy már működő vállalkozás dinamizálása és stabilizálása a cél.

    A harmadik kiemelt területet „Versenyképes munkaerő" prioritási tengelynek nevezete az államtitkár, amely 131,1 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik összesen, és célja a munkaerő-kínálat fejlesztés az oktatás és képzés támogatásával. Ide tartozik többek között két kiemelt projekt, az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése (GINOP-6.1.1)", valamint „A digitális szakadék csökkentése (GINOP-6.1.2)", továbbá számos standard felhívású projekt is még.

    Az állami szektor képviselőit követően Bánfi Zoltán PhD, az MKB Consulting ügyvezetője tartott előadást, amelyben bemutatta a vállalat által nyújtott szolgáltatásokat, kiemelve, hogy sok más pályázatíró cégtől eltérően mögöttük egy stabil banki háttér és több tíz éves tapasztalat áll, amely lehetővé teszi a partnerek számára a sikeres, hosszútávú együttműködést.

    Az esemény egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelynek résztvevői Lepsényi István és Cseresnyés Péter államtitkárok voltak, a beszélgetést pedig Boros Áron PhD, az MKB Consulting Kft. ügyvezetője, a JVSZ EU Bizottságának elnöke moderálta. A beszélgetés során felmerült, hogy eddig nagyon sok KKV kiesett a pályázók közül a pénzügyi tudás hiánya miatt, amit Lepsényi István kihívásnak és megoldandó feladatnak nevezett a jövőre vonatkozóan, Cseresnyés Péter pedig elmondta, hogy ennek megoldására számos mentorálási programot indított az állam. 



Összefoglaló - PÁR-BESZÉD a reálgazdaságról

    Számos, az ország versenyképességét elősegítő változás történt Magyarországon az elmúlt öt évben, és a tervek is nagyon ambiciózusak, azonban a gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság, valamint az innováció területén még jelentős lemaradások vannak, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetni a következő években - derült ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) „PÁR-BESZÉD - a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásairól" címmel megrendezett konferenciáján.

    Az eseményt Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetője nyitotta meg. Az elnök beszédében elmondta, hogy az innováció kultúrájának megteremtéséhez, egyfajta fordulat szükséges ahhoz, hogy Magyarország lényegesen megnövelje növekedési potenciálját, és előkelőbb helyet tudjon betölteni a nemzetközi gazdasági értékláncban. A gondolatmenetet folytatva Tálos Péter úgy fogalmazott, ahogy 30 évvel ezelőtt, úgy most is jelentős fordulat előtt áll a hazai gazdaság, melynek tétjét a közeljövő növekedési kilátásai jelentik, azaz hogy Magyarország az EUs pénzbeáramlástól függetlenül tartósan magasabb bővülést tudjon produkálni. „Meggyőződésem, hogy 2016-ban újra fordulópont előtt állunk, és történelmi esélyt is kaptunk egyben, hiszen a 2014-2020-as ciklus valószínűleg az utolsó bőkezű időszak az Unióban. Csak akkor tudunk dinamikusan fejlődni, ha a gazdaságunk szereplői közt egyre többen lesznek olyanok, akik előkelőbb helyet foglalnak el az értékláncban, saját maguk által fejlesztett termékeket saját márkanevük alatt visznek sikerre" - tette hozzá a JVSZ elnöke.

    „Az elmúlt öt évben a kormányzati adópolitika célja az ország versenyképességének javítása volt. Egy olyan környezetet kívántunk megteremteni, amiért a befektetők szívesen jönnek Magyarországra" - mondta el Tállai András, a Parlamenti és Adóügyekért Felelős Államtitkárság államtitkára és miniszterhelyettese. Az államtitkár prezentációjából kiderült, hogy a fenti cél elérésé érdekében eddig is számos lépést tett a kormány, mint például az egykulcsos 16%-os SZJA bevezetése, vagy a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések is ide sorolhatóak. Az új adópolitikának köszönhetően 2015-ben 3000 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2010-ben. A miniszterhelyettes a jelenleg folyó munkával kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítását emelte ki elsőként. „A cél, hogy az EU legversenyképesebb adóhivatalává váljék a NAV. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer), az online pénztárgéppel és a - hamarosan bemutatkozó - online számlázás rendszerrel Európa legtöbb információval rendelkező hatóságát próbáljuk megteremteni" - mondta el Tállai.

    Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának és miniszterhelyettesének előadásából kiderült, hogy milyen kihívásokkal néz szembe jelenleg az Európai Unió, és ez pedig milyen hatással van Magyarországra. Az államtitkár elmondta, hogy az unió 28 tagállama jelenleg kettészakadt a 2004 előtt és után csatlakozottakra azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú uniót képzelnek el a jövőben. A 2004 után csatlakozottak úgy gondolják, hogy erős és szuverén nemzetállamokra van szükség az unió egységén belül. „A szuverenitásnak a megteremtése Magyarország legnagyobb kihívása jelenleg. Ennek érdekében a kormány folyamatos lépéseket tesz a pénzügy politika, az energetikai és az ország versenyképességének területén, így számos szerkezeti és szabályozási átalakítás történt már és várható még a jövőben" - mondta el Csepreghy Nándor.

    A kormányzati oldalt követően először a Magyar Telekom vezérigazgatója és a JVSZ korábbi elnöke, Chris Mattheisen beszélt arról a hallgatóságnak, hogy milyen hatással vannak a telekommunikációs és ICT szektorban történő változások a reálgazdaságra. „Az innováció az, ami minden nemzetgazdaságot élénkít, Európa pedig jelentősen le van maradva e tekintetben az Amerikai Egyesült Államoktól és Ázsiától. Az Unióban látható széttagozódottság nem segíti sem a fejlődést, sem az innovációt, ezért jobb egyensúlyt kell találni a vállalatok és az országok együttműködésében. A Magyarországon történő változások előremutatóak, bízunk benne, hogy folytatódik a jelenleg látható felfelé ívelő trend" - mondta el Chris Mattheisen.

     

    A Telekom vezérigazgatójának előadását követően egy kerekasztal beszélgetés keretében Burján Ákos, a PwC Magyarország Kft. partnere, Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Finta Ferenc, a Guardian Orosháza Kft. ügyvezetője, Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője és Dr. Szent-Ivány Ágnes, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda vezetőségi tagja vitatta meg, hogy hogyan látják Magyarország versenyképességét, a jogi környezetet, az adórendszert, valamint az innováció kérdését.



    A résztvevők többnyire egyetértettek abban, hogy Magyarországon sokat lépett előre versenyképesség szempontjából, ennek következtében érkeznek is az érdeklődők, akik hazánkban valósítanák meg beruházásaikat. Ugyanakkor a jogi környezettel és az adórendszerrel kapcsolatban több kifogást is megfogalmaztak, a jogi szabályozás nem kiszámítható, gyakran történnek - akár évközben is - változások, a különadók kérdése pedig még mindig kiemelt téma. Abban mindannyian egyetértettek, hogy olyan iparágakban kell erősödnie Magyarországnak az innováció területén, ahol hozzáadott értéke van az emberi erőforrásnak.

     

     



A piackutatás és a KKV-k kapcsolata

    Összefoglaló a "Piackutatás? Szükséges és megtérülő befektetés a KKV-k számára is" c. KKV klub rendezvényről - 2016. január 27.

    A Joint Venture Szövetség (JVSZ) legutóbbi kis- és középvállalkozásoknak szóló klubeseményén a KKV-k és a piackutatás múltbéli, valamint jelenlegi kapcsolatáról, továbbá a legújabb mérési, adatgyűjtési, elemzési és adatvizualizációs lehetőségekről hallhattak előadásokat a vendégek.

    A résztvevőket Csuri Ferenc, a KLUDI Szerelvények Kft. ügyvezető igazgatója, a JVSZ Elnökségének tagja, a JVSZ KKV Bizottságának elnöke köszöntötte, az eseményt pedig azzal a gondolattal nyitotta meg, hogy az általános tapasztalat szerint, a professzionális piackutatást jelentős mértékben továbbra is a nagyvállalatok veszik igénybe, mert a KKV-k kidobott pénzként tekintenek erre az eszközre.

    A piackutatás múltjáról és jelenéről, valamint a KKV-k számára is megfizethető, valamint hasznosítható módszerekről Hegedüs László a TNS Hoffmann ügyfélkapcsolati igazgatója beszélt. A kutatócég vezetője szerint az elmúlt 20 évben bevett gyakorlattá vált, hogy a fenti kategóriába tartozó cégek csak abban az esetben készítettek piackutatást, ha egy EU-s pályázathoz ezt előírták számukra. A cégek aggályaik mindig ugyanazok: túl költséges számukra, nem kapnak kézzelfogható eredményt. Hegedüs László rámutatott arra, hogy az elmúlt években megjelent új technológiáknak köszönhetően rendkívülien felgyorsult és leegyszerűsödött az adatfelvétel, valamint az elemzés folyamata, továbbá lényegesen olcsóbbá vált egy-egy adatgyűjtés elkészítése is. ?Ez egyben előny és hátrány is, mert egy ?egyszerű" elégedettségi felmérést, már bárki össze tud rakni online. Még az eredményeket is megkapja. Azonban, hogy a kapott eredmény mit is jelent pontosan, és azzal mit tud kezdeni a cég, az már nem olyan egyértelmű" - mondja a szakember. ?A jó piackutató cég igazi hozzáadott értéke ott mutatkozik meg, hogy milyen következtetéseket és megállapításokat tud az ügyfél kezébe adni, akár már 4 alapkérdésre kapott válaszból is."

    Az előadás második felében a KKV-k számára is megfizethető legújabb módszereket ismerhették meg az érdeklődők. Ilyen például a TNS Hoffmannál elérhető, jelenleg már 65 országban futó nemzetközi TGI (Target Group Index) kutatás, amelyhez Magyarországról 1998 óta folyamatos gyűjtik az adatokat. A TGI-ból azonnal leszűrhető adatokat kaphatnak, az érdeklődök a márkahasználatra, a médiahasználatra, az életstílusra, továbbá szabadidő eltöltésre vonatkozóan.


    " A kis- és középvállalkozások jelentős részénél egyszerűen hiányzik a tervszerűség és a stratégiai gondolkozás" - jelentette ki Nagy Ildikó, a Ratio & Practice ügyvezetője. Tapasztalatai szerint továbbra is idegen a KKV-k számára a piackutatás, és alapvető elutasítást tapasztal, amelynek az egyik kiindulópontja az eddigi rossz tapasztalatok lehetnek. Szemléletváltást kell elérni ezeknél a cégeknél, de ehhez olyan szakértőkre van szükség, akik hitelesek a szakmájukban, mert csak így lehet bizalmat építeni. Az ügyvezető szerint a cégek számára is releváns példákat kell mutatni, nem lehet általánosságban beszélni. Mindig az adott KKV szintjének megfelelő információkat/adatokat kell megmutatni!


    Az ESRI Magyarország képviseletében Oláh Attila ügyvezető igazgató a térinformatikában rejlő lehetőségekről és a rendszer piackutatási célú felhasználásáról beszélt. Az ESRI által használt szoftver segítségével az egyes big data adatokat térképen elhelyezett adatokká konvertálják, ami többek között alkalmas lehet piackutatás eredményeinek megjelenítésére, értékesítés támogatásra, viszonteladói teljesítménymérésre és stratégiai tervezésre is akár.


    A program segítségével és az online ingyenesen elérhető adatok felhasználásával például fel lehet térképezni, hogy mely térségben a legalkalmasabb egy bank számára a következő fiók megnyitása, de alkalmas arra is, hogy egy cég kereskedőhálózatát átvilágítva optimalizálni lehessen a kereskedők mozgásterét, így csökkentve költségeket és növelve a hatékonyságukat.

     



A HR szerepe a Magyarországon és a kelet-európai országokban jelenlévő multiknál

    Összefoglaló az "Átalakuló emberi erőforrás menedzsment a multinacionális vállalatok leányvállalatainál Kelet-Európában és Magyarországon" c. HR klub rendezvényről - 2016. január 20.

    A Joint Venture Szövetség (JVSZ) legutóbbi HR Klub eseményén a legfrissebb Ceeirt és Cranet HR kutatási eredményekről számoltak be a Szent István Egyetem (SZIE) Menedzsment és HR Kutató Központ kutatói. Dr. Poór József, Kovács Ildikó Éva és Dr. Szabó Katalin részletes bemutatást tartott a kelet-európai és a hazai HR kihívásokról, az általuk végzett empirikus kutatásról, valamint az abból származó következtetésekről, az esemény zárásaként pedig a jövőbeli terveikről beszéltek.


    A kelet-európai és hazai HR kihívásokat tekintve a kutatók a megfelelően képzett munkaerőt, a generációs kérdéseket, az elkötelezettséget, az elvándorlást, a regionális/globális hatékonyságot és az erős gazdasági bizalmat említették. A minimál bérszínvonalat tekintve a kelet-európai országok többsége közel van egymáshoz, azonban a nyugat-európai országokénak csak a harmada vagy az ötöde. A külföldi tulajdonú cégek aránya meghatározó az egyes keleti-európai országokban, ebben a tekintetben Szlovákia jár az élen a maga 35 százalékával, de Magyarország is kiemelkedő helyet foglal el a listán a 24 százalékos eredményével (ez közel 30 000 vállalatot jelent). Mind a két országban közel 600 ezer embert foglalkoztatnak ezek a vállalatok.


    Az empirikus kutatások 2004-ben kezdődtek, az első 2004-05-ben zajlott, a második 2008-09-ben, a harmadik 2011-13-ban, a negyedik pedig 2015-ben kezdődött és jelenleg is folyik. A kutatás számos szempontból gyűjt adatot a vállalatokról: vizsgálja a cég céljait, a cégjellemzőket, a belépési eszközöket, cégfejlődési fázisokat, a mandátumot és a HR-változókat is. A kelet-európai országokban az amerikai, a német, az osztrák és a francia tulajdonú vállalatok a meghatározóak.


    Míg a 2008-09-as időszakban a vállalatok fő orientációja stabilitás megteremtése és a leépítés volt, addig a 2012-13-as időszakban már a növekedés és a stabilitás volt a meghatározó. Az átlagos HR osztály létszáma 1-5 fő mind a két mintában. A kutatás eredményeiből tisztán látszik, hogy a HR kompetenciák és a vállalat teljesítménye között egyértelmű összefüggés van.
    A jövőbeli terveket illetően a kutatók elmondták, hogy a kutatások idén folytatódnak, és a legfőbb céljuk az lenne, hogy növeljék a hazai válaszadók körét.

     



Bürokráciacsökkentés: van hová fejlődnünk

    Összefoglaló a "Fókuszban az adminisztrációcsökkentés" c. rendezvényről - 2016. január 19.

    Az elmúlt években számos fejlesztés történt a Kormányzat részéről annak érdekében, hogy az csökkenjenek a magánszemélyekre és a vállalkozásokra rótt adminisztrációs terhek. A vállalatok vezetői elismerik, hogy elkezdődött valamiféle változás, azonban nem maradéktalanul elégedettek a fejlesztések ütemével, valamint eredményével - derült ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ?Fókuszban az adminisztrációcsökkentés"címmel megrendezett konferenciáján.

    További információk itt >>>



Beszámoló a JVSZ "Magyarország 1986 - 2016 30 éve a versenyképes vállalkozásokért címmel január 13-án tartott konferenciájáról"

     Az innováció kultúrájának megteremtése, egyfajta innovációs fordulat szükséges ahhoz, hogy Magyarország lényegesen megnövelje növekedési potenciálját, és előkelőbb helyet tudjon betölteni a nemzetközi gazdasági értékláncban - mondta el Tálos Péter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 30 éves jubileumi évének nyitórendezvényén. A szervezet tavaly megválasztott elnöke szerint ideálisak a körülmények egy új magyar növekedési dinamika megteremtéséhez, aminek előkészítését a JVSZ már meg is kezdte.

    További információk itt >>>




további cikkek

Tagjaink hírei


"Stratégiai befektetők, cégeladás, exit - 2016"
A HVCA és az M27 ABSOLVO közös szakmai rendezvénye
2016. május 5. Budapest

    A közép-kelet európai régióban a cégeladások meghatározó része stratégiai befektetők irányába történik. A HVCA és az M27 ABSOLVO 2016. május 5-i rendezvényén olyan nemzetközi és hazai stratégiai- és kockázati tőke befektetői, cégeladási tapasztalatokat, gyakorlati tanácsokat, sikertörténeteket mutatnak be, melyek segítik a cégeladást fontolgató, tervező vállalkozásokat a tudatos, hatékony felkészülésben, a stratégiai befektetők motivációinak megismerésében, a befektető-keresésben és a sikeres cégeladásban.

    A Joint Venture Szövetség Tagvállalatai kedvezményes áron vehetnek részt a szakmai rendezvényen!


    Bővebb információ, részletes program és jelentkezés 2016. április 28-ig:
    http://m27absolvo.hu/strategiai-befektetok-cegeladas-exit-2016/



Tőkeemelésre nem lesz szükség
    Interjú Balog Ádámmal, az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával


Personal Hungary interjú - Lipcsei András
    Lipcsei András több mint 24 éve a menedzsment és a HR világ jeles képviselője. A Joint Venture Szövetség HR munkabizottságának elnöke, öt éve az interim üzletág szereplője, 1991 óta pedig a Dr. Pendl & Dr. Piswanger ügyvezető igazgatója. A Personal Hungary szakértőjét a "Toborzás - Kiválasztás" témaköréről kérdeztük.

    További információk itt >>>



Bemutatkozik a Napos Oldal Fordítóiroda
    Akár szerződés, akár használati útmutató vagy termékismertető fordításáról van szó, napjaink kiélezett versenyében és globalizált világában minden eddiginél fontosabb szerephez jut a kívánt határidőre, megfelelő ügyféltámogatás mellett elkészült, minőségi fordítás. A Napos Oldal Fordítóirodánál hiszünk abban, hogy nemzetközi, ügyfélközpontú, a minőség és a szolgáltatási innovációk iránt elkötelezett vállalatként cégünk ideális fordítási partner.

    További információk itt >>>



Bemutatkozik új tagunk az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe
    Bemutatkozik új tagunk az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe Az AIG Europe Limited Magyarország Fióktelepe 2015. január 1-én csatlakozott a Joint Venture Szövetséghez. Közel 25 éve, a nemzetközi biztosítók közül az elsők között jelent meg az AIG a magyar vállalati biztosítási piacon. Az azóta eltelt évek során innovatív megoldásaink révén meghatározó szereplővé váltunk a vagyon-, felelősség-, pénzügyi-, baleset-, betegség- és utasbiztositási piacon. Sokéves munkánk szakmai elismeréseként 2014. májusban és szeptemberben mindkét hazai alkusz szövetségnél (MABIASZ és FBAMSZ) rangos kitüntetésben részesültünk. Fióktelepünk egy 90 éves múlttal és kiváló pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet része, amely világszinten több, mint 70 millió ügyfelet szolgál ki több, mint 160 jogrendszerben és az iparág egyik legszélesebb termék- és szolgáltatás-kínálatát nyújtja. www.aig.com



további cikkek

Szakmai hírek, partner rendezvények



további cikkek

Pályázati hírek


Sikerrel lezártuk a TÁMOP program keretében megvalósított szervezetfejlesztési feladatokat
Részletek a cikkben olvashatók


Összefoglaló pályázati forrásokról szóló rendezvényünkről

Sikeresen megvalósítottuk az NFGM KKC-2008-V pályázata által támogatott rendezvénysorozatunkat.

TAMOP 2.5.1: lezajlottak a térítésmentes JVSZ továbbképzések


további cikkek

Statisztikák, tanulmányok, háttéranyagok


Felelős vállalatirányítási és üzleti etikai szótár
    A Joint Venture Szövetség és több más szervezet közreműködésével adta ki a felelős vállalatirányítási és üzleti etikai szótárat az AMCHAM magyar és angol nyelven.

    A kiadványok a cikkben letöltéssel elérhetők.


A gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság ötödik jelentése
    Elkészült a gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság - amelynek tagja Fekete István, Szövetségünk elnöke is - ötödik jelentése, amely a gazdaság fehérítését célzó állami ellenőrzési rendszer eredményeivel és a feketegazdaság visszaszorítására tett (és nem tett) intézkedések értékelésével foglalkozik.

    A jelentés letölthető a cikkben lévő linkről.


A Gazdasági és Szociális Tanács társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos ajánlása
    Európában elsőként, a gazdasági és társadalmi élet, a civil társadalom, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a tudomány képviselőiből álló Gazdasági és Szociális Tanács részletes ajánlásokat fogadott el a magyar gazdaság szereplői, a vállalatok, a civil szféra, az állam és önkormányzatok, valamint a média számára. Az ajánlások célja, hogy az Európai Unió prioritásaival összhangban elősegítse a felelősségvállalás (CSR) elveinek és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjedését Magyarországon.


Külföldi országok közbeszerzési szabályainak gyűjteménye

A munkavállalók szellemi és testi egészségének megőrzését elősegítő kiadvány


további cikkek

Vállalati tervezés 2017 - Hogyan lehet "olimpiai bajnok" a magyar gazdaság?
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) makrogazdasági rendezvénye
2016. szeptember 29.


Fókuszban az adatvédelem
c. szakmai rendezvény
2016. szeptember 13.


Közelmúlt eseményei



"Áldás vagy átok a külföldi tőke?"
A 30 éves JVSZ rendhagyó, újszerű eseménye
2016. június 15.


A 2014/95/EU számviteli direktíva implementációja a nem pénzügyi jelentéstételről és sokszínűségről
A JVSZ Adóbizottsága, Korrupcióellenes Bizottsága és Környezetvédelmi Bizottsága közös, nyílt rendezvénye
2016. június 1.


Az úttörő generáció nyugdíjba készül
Hogyan arassam le egy élet munkájának gyümölcsét? Elindult a vállalateladások hulláma
2016. május 31.


SPEED BUSINESS MEETING
2016. május 24.


A JVSZ 2016. évi Közgyűlése
2016. május 12.


Digitális transzformáció
2016. május 4.


BUDAPEST2024 Olimpiai és Paralimpiai pályázat
2016. április 20.


HR Quo Vadis? - Menedzsment és Emberi Erőforrás konferencia
szakmai rendezvény
2016. április 19.


Dr. Nagy Erzsébet, nagykövet (Svájc, Liechtenstein 2008-2012) közgazdász, a nemzetközi kapcsolatok szakértője
a JVSZ Külgazdasági Bizottsága következő nyílt ülése
2016. április 12.


Vállalati fejlesztési lehetőségek: 2016
Párbeszéd a GINOP programokról és a fejlesztési fókuszterületekről című rendezvény
2016. április 7.


H-1051 Budapest, Szent István tér 11/b. I. emelet
Tel:(36-1) 489 0368, Fax: (36-1) 489 0369