JVSZ a Facebookon
Magyar       English      

Hírek

Rendezvények


GYORSHÍREK 2016/7 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/6 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2016/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2015/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/47 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/39 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/38 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/37 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/36 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/35 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/34 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/33 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/32 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/31 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/30 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/29 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/28 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/27 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/26 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/25 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/24 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/23 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/22 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/21 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/20 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/19 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/18 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/17 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/16 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/15 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/14 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/13 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/12 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/11 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/10 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/9 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/8 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/7 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/6 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/5 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/4 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/3 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/2 Quicknews


GYORSHÍREK 2014/1 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/56 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/55 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/54 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/53 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/52 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/51 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/50 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/49 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/48 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/47 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/46 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/45 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/44 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/43 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/42 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/41 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/40 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/39 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/38 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/37 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/36 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/35 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/34 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/33 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/32 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/31 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/30 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/29 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/28 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/27 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/26 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/25 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/24 Quicknews


GYORSHÍREK 2013/23 Quicknews


Aktuális | Tagjaink hírei | Szakmai hírek, partner rendezvények
Pályázati hírek | Statisztikák, tanulmányok, háttéranyagok

Aktuális


Három évtizede a gazdaság szolgálatában
30. jubileumát ünnepelte a Joint Venture Szövetség a Gellért Fürdőben

    Budapest, 2016 10. 13.
    - Méltó körülmények között, Budapest egyik legszínesebb múltra visszatekintő fürdőjében ünnepelte 30. jubileumi évét Magyarország egyik legrégebbi üzleti szervezete, a Joint Venture Szövetség (JVSZ). Az eseményen ünnepi köszöntőt mondott Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszter, a JVSZ társelnöke is.

    Habár a szövetséget életre hívó vegyesvállalatok intézménye már évtizedek óta a múlté, a JVSZ sikeresen alkalmazkodott a megváltozott környezet kihívásaihoz, napjainkra Magyarország egyik legrelevánsabb üzleti szövetségévé, érdekképviseleti és érdekérvényesítő szervezetévé, a mindenkori gazdaságpolitikai döntéshozás fontos tanácsadói és véleményezési partnerévé vált.

     ?Folytonosság, a hagyományok őrzése és a folyamatos megújulás" - fogalmazta meg a szövetség sikerének titkát Tálos Péter, a JVSZ jelenlegi elnöke. Mint elmondta, az egykor a vegyesvállalatok működtetésének hétköznapi, mégis meglehetősen sajátos problémái megoldásával foglalkozó klub kulcsfontosságú pillanata volt, mikor a tulajdonosi szerkezet indifferenssé válásával a JVSZ minden Magyarországon tevékenykedő vállalat előtt megnyitotta a kapuit. ?Ennek eredményeképpen mára büszkén mondhatom, hogy tagjaink között egyaránt találhatók egészen kicsi vállalkozások és hatalmas vállalatok tisztán külföldi, vagy teljesen magyar tulajdonosi háttérrel a magyar gazdaság szinte minden szegmenséből. Rajtuk keresztül a szövetség gyakorlatilag minden Magyarországon vállalkozó, itt befektető érdekeit képviseli." Hozzátette, elődei tudatos építkezésének, a tagi érdekképviselet egyre hatékonyabbá tételének következtében a JVSZ valóban üzleti szövetséggé vált. A harminc éves jubileumi évnél nem is kínálkozhatna jobb alkalom arra, hogy a folyamatos megújulás jegyében a szervezet - reagálva az aktuális gazdasági környezet legaktuálisabb kihívásaira - sokadszorra is újradefiniálja magát. Ezt leglátványosabban a megújult arculat tükrözi, ám ami fontosabb, a célkitűzés is alkalmazkodott a hazai gazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihíváshoz." Úgy látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben csak akkor tudunk dinamikusan fejlődni, ha emellett a gazdaságunk szereplői közt egyre többen lesznek olyanok, akik "előkelőbb" helyet foglalnak el az értékláncban, saját maguk által fejlesztett, kitalált termékeket-szolgáltatásokat a saját márkanevük alatt forgalmazva, sikerre víve: egy innovációs fordulat, az innováció kultúrájának elterjedése a magyar vállalkozásokban talán a legfontosabb cél ma, így mindent megteszünk, hogy ehhez hozzájáruljunk."

    "Harminc év nagyon hosszú idő, ami alatt nagyon sok minden történt Magyarországon, sok minden tűnt fel és tűnt el: a JVSZ - köszönhetően tagjaink bizalmának - ma is erős közösség és hatékony szervezet. Biztos vagyok benne, hogy ha megőrizzük értékeinket és ápoljuk a közösséget, harminc év múlva még erősebb és még sikeresebb szövetség fogja ünnepelni az akkor soron következő évfordulót." - zárta ünnepi köszöntőjét a JVSZ elnöke.

     Ezt követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter köszöntötte a vendégeket. Mint mondta, a JVSZ mindenkor megbízható partnere volt a kormánynak, ami a rengeteg közös munkán, és közös eredményen is meglátszik. 30 év alatt sokat változott a világ, a szövetség azonban állandó pontja volt a hazai gazdasági életnek, s bár sokat változott, a közös munka, a folyamatos párbeszéd megmaradt. ?Ez nem csak abban manifesztálódik, hogy ma este itt tudunk békében, barátságban együtt ünnepelni, hanem az ország eredményeiben is megmutatkozik." - mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint rögös út vezetett idáig, az idő előrehaladtával azonban egyre többen ismerik el az eredményeinket, és a 2010-ben még a 10 legkockázatosabb ország közé sorolt Magyarország mára olyan makrogazdasági pályára került, ami egyre vonzóbb befektetési célponttá teszi.

    ?Persze minden mindig változik. Ahogy Paul Romer, Nobel Díjra jelölt amerikai közgazdász mondta, gazdasági növekedés akkor következik be, amikor az emberek fogják az erőforrásokat, és úgy rendezik át őket, hogy még értékesebbek legyenek... az emberi történelem azonban azt mutatja, hogy a gazdasági növekedést a jobb receptek idézik elő, nemcsak az, ha egyre többet főzünk." - idézte a nemzetgazdasági miniszter arról szólva, hogy a magyar gazdaság újabb paradigmaváltás előtt áll. Az eddigi munkahelyteremtésre való fókuszt fel kell váltsa a megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalók képzése, a termelékenység hozzáadott értéken keresztül történő növelése. A képzési rendszer átalakításával párhuzamosan ugyancsak kulcsfontosságú terület a munkáltatói terhek csökkentése, ami közvetve a bérek emelkedésében is jelentkezik, így hozzájárul a hazai vállalkozások munkaerő megtartó képességének növeléséhez is. "A következő időszak gazdaságpolitikája annak a lehetőségét hivatott megteremteni, hogy végre karnyújtásnyi közelségbe kerüljünk a rendszerváltás ígéretéhez, és olyan életszínvonalat mondhassunk magunkénak, mint a tőlünk nyugatabbra élők. Óriási munka áll előttünk, mely során számítunk a JVSZ-re, és biztosan kijelenthetem, a JVSZ is számíthat ránk. Ahogy Széchenyi mondta, Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon. Hiszem, hogy meg fogunk tudni birkózni az előttünk álló feladattal." - zárta köszöntőjét Varga Mihály.

    fotó: NGM 



Jelentős probléma a hazai munkaerőhiány, de komplex megoldással kezelhető lehet

    Beszámoló a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 2016. szeptember 29-i "Vállalati tervezés 2017" című konferenciájáról

    Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetője nyitóbeszédében a következőket mondta „Nagyon izgalmas év a 2016-os, az elmúlt egy évben nagyon sok dolog történt: a britek az EU-ból való kilépésről döntöttek, Amerikában egyedülálló elnökválasztási kampány folyik, az Európai Unió egzisztenciális kérdésekkel küzd, Magyarországon pedig felrobbant a munkaerőpiac .” 2017-re vonatkozóan pedig a következőket tanácsolta a hallgatóságnak: „A következő évben fektessenek még nagyobb hangsúlyt a retention-re, a meglévő munkatársak megtartására, ugyanakkor keressék a módját, hogy a munkaerőt hatékonyabban tudják kihasználni, mert így nagyobb eséllyel tudják az esetleges növekedéshez szükséges erőforrásokat előteremteni. Ennek magától értetődő eszköze a működés minden területét átfogó folyamatos innováció.”

    Dr. Farkas Ádám, a londoni Európai Bankhatóság (EBA) főigazgatója előadásában a bázeli szabályokként ismert, bankokra vonatkozó tőkekövetelmények jelen állásáról, valamint azok középtávú hatásáról beszélt. A szakember elmondása szerint jelenleg is éles vita folyik arról, hogy a bankokkal szembeni hitelelvárásoknak mi lesz a következménye. A bankhatóság főigazgatója szerint két okból van szükség a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára: egyrészről óriási különbségek vannak a bankok által készített kockázati számításokban, másrészről a standardizált modell-t pedig nem szívesen alkalmazzák a bankok, mert az abban használt kockázati súlyok rendszere nem kellően részletes. Ezekből az okokból adódóan két kérdésre keresik a megoldást: Hogyan lehet a belső modelleket olyan módon szabályozni, hogy ne legyen ilyen eltérés közöttük, valamint, hogy hogyan lehet a standardizált modellt használhatóvá tenni? Dr. Farkas Ádám szerint a szigorításoknak köszönhetően, hosszú távon csökken a lehetőség a belső modell használatára.

    Dr. Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója szerint az egyik legnagyobb hazai probléma a csökkenő munkaerő , előadásában rámutatott arra, hogy a természetes fogyás mellett, jelentős tényező a kivándorlás is. A magyar termékenységi ráta 1,35, ami Európa alsó negyedében szerepel, messze a reprodukciós érték alatt van, emellett az is látszik, hogy a legtermékenyebb korcsoportba tartozó népesség hagyja el az országot, a külföldre távozó magyarok 60 százaléka 20-39 év között van. Az átlagkeresetekre vonatkozóan Magyarország jövedelmi viszonyai lényegesen elmaradnak az Európai Uniós szinttől, annak ellenére, hogy 2015-ben 4,3 százalék volt az átlagos béremelkedés. A szakértő rámutatott arra is, hogyegyre csökken a Magyarországon történő érdemi döntéshozatal szerepe, a központokat vagy más régiós városokba, vagy az anyagcéghez viszik a külföldi befektetők. Előadása végén pedig kitért arra, hogy a hazánkban folyamatosan változó szabályozási rendszer és a bonyolult adórendszer sem kimondottan vonzó a külföldi befektetők számára, véleménye szerint az oktatás lenne Magyarország legfontosabb esélye, hogy versenyképes maradjon, azonban ahhoz nem elég a GDP csak 4 százalékát az oktatásba fektetni.

    „2016 első félévében az 1,8 százalékos európai átlag alatt bővült a magyar GDP” – mondta el Freid Mónika, a KSH Tájékoztatási főosztály főosztályvezetője. A szakember előadásából kiderült, hogy a külföldi működőtőke-állomány folyamatos növekedést mutat az elmúlt években, a Magyarországon befektetett külföldi tőke legnagyobb része Németországból érkezik az országba, emellett a Németországból irányított hazánkban lévő külföldi leányvállalatok teljesítménye is jelentős. A beruházásokat illetően egy látványos visszaesés látható az EU-s pályázatok hiánya miatt. 2016 első félévében a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás szerepel a legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág listájának élén. Az ipari termelés 2013 óta folyamatosan bővül, erős eltolódás látszik az értékesítésben, az export irányába. A munkaerő-piaci folyamatoknál a 15-64 korosztályt vizsgálva, a foglalkoztatottsági ráta növekedése és a munkanélküliségi ráta csökkenése látható. A legtöbb üres álláshely az információs és kommunikációs, az egészségügyi szolgáltatások, valamint az adminisztratív nemzetgazdasági ágakban látható.

    Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője előadásában – Polacsek Csabához hasonlóan – a magyar munkaerő-piaci helyzetet elemezte, arra próbált választ adni, hogy mi az oka a hazai munkaerőhiánynak, és azt hogyan lehetne kezelni. A munkaerőpiac-piac jelenlegi helyzetével kapcsolatban megegyezett az álláspontja a korábbi előadók által bemutatott tendenciával, miszerint a foglalkoztatás folyamatosan növekszik, ezzel szemben a munkanélküliségi ráta pedig folyamatosan csökken. Abban is egyetértett, hogy a munkaerőhiány már a termelést korlátozó tényezővé vált a feldolgozóiparban. Véleménye szerint azonban nem az okozza a problémát, hogy elfogyott volna a munkaerő: „A munkaerő tartalék elég magas, azonban az vagy rendelkezésre áll, de nem keres munkát vagy nem áll rendelkezésre, de munkát keres.” A szakember szerint a válság óta úgy emelkedett a foglalkoztatás, hogy az az „elméleti” munkaerő-tartalékot sokkal kisebb mértékben apasztotta. A jelenleg fennálló munkaerőhiánynak 4 fő oka van: a szabad munkaerő elhelyezkedése az országban más, mint a válság előtt, mostanra óriási egyenlőtlenségek; a rendelkezésre álló, a foglalkoztatásba még potenciálisan bevonható munkaerő minősége változott a válság óta; a munkaerő egy része külföldre távozott; a közmunka programnak nincs túl nagy a sikere a munkaerőpiacra való visszaterelésben. Ezt a komplex problémát csak komplex gazdaságpolitikai megoldásokkal lehet kezelni, amelyek a következők: mobilitás növelése; képzési programok; közmunka programok újragondolása; adócsökkentés a külföldi munkavállalás visszaszorítására és államapparátusi munkaerő-tartalék kihasználása, külföldi munkavállalók bevonása.



Stratégiai megállapodást kötött az NFM és a JVSZ

    Tisztelt Tagjaink! Tisztelt Partnereink!

    Nagy örömmel számolunk be arról, hogy Szövetségünk stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.

    Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Joint Venture Szövetség (JVSZ), az erről szóló dokumentumot csütörtökön írta alá Fónagy János, az NFM államtitkára és Tálos Péter, a JVSZ elnöke. Ez az NFM 30. stratégiai megállapodása. 

    Fotó: Pongrátz Anita

    Fónagy János a szerződés aláírásakor hangsúlyozta, az üzleti világ és a kormányzati szféra ugyanazon célért dolgozik, ezért létfontosságú, hogy partnerségi viszony legyen közöttük. A JVSZ nagyon sokat tett azért - nemcsak elvileg, hanem a gyakorlatban is -, hogy versenyképesebb legyen az ország - mondta.

    Az államtitkár arra kérte a szövetséget, segítse továbbra is a tárca munkáját, ösztönözze a külföldi befektetések Magyarországra áramlását, segítse elő a vállalatok hazai és nemzetközi ismertségét, elismertségét. Megjegyezte, hogy 2015 a külföldi tőkebefektetések terén minden addiginál jobb eredményeket hozott, az idén szeptember közepéig pedig több mint kétszeresét sikerült elérni a tavalyi egész évi teljesítménynek, amiben szerepük volt a szövetség tagjainak is.

    Tálos Péter szerint a kormány méltó partnerre talált a külföldi és hazai befektetők érdekszövetségében. A szervezet kétszáz tagja között megtalálhatók a legnagyobb hazai vállalatok és a legkisebb vállalkozások is, az általa képviselt cégek árbevétele meghaladja a 11 ezer milliárd forintot és közel 100 ezer embert alkalmaznak.
    A szövetség harminc éve dolgozik azon, hogy hozzájáruljon Magyarország versenyképességének javításához, ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy észrevételeivel segítse a mindenkori kormányt abban, hogy a legbefektetőbarátabb jogszabályi környezetet hozza létre. Az NFM-mel kötött megállapodás hozzájárulhat ezen erőfeszítések sikeréhez - fejtette ki a JVSZ elnöke. Az elnök véleménye szerint az NFM tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, olyan, a szövetség tagjait is érintő, a magyar gazdaság versenyképességét befolyásoló területekért felel, mint az energiapolitika, a fogyasztóvédelem, az infokommunikáció, a vendéglátás, a közlekedés és a klímapolitika. E területek szabályozása során a hatékony és közérthető jogalkalmazás feltételeinek megteremtéséhez szükséges jogszabályok alkotása a vonzó befektetési környezet kialakításának és a versenyképesség fokozásának elengedhetetlen feltétele. A JVSZ a gazdaság egészét átfogó tapasztalata, szakmai tudása, szakembergárdája révén javaslataival, észrevételeivel képes lesz érdemben hozzájárulni ehhez - mondta Tálos Péter.



Összefoglaló a JVSZ Fókuszban az adatvédelem címmel 2016. szeptember 13-án tartott konferenciájáról

    Szűk két év van még felkészülni az egységes európai adatvédelmi rendeletre

    2016 tavaszán, több mint 4 éven keresztül tartó előkészítési folyamat után az Európai Parlament egyhangúan fogadta el az Unió új adatvédelmi rendeletét, melyet 2018-ra már nemzeti szinten alkalmazni kell. Az új szabályok igen komoly változásokat hoznak a jelenleg érvényben lévő 1995-ös rendelethez képest, így a felkészülést minél hamarabb célszerű elkezdeni. A Joint Venture Üzleti Szövetség (JVSZ) Fókuszban az adatvédelem címmel meghirdetett szakmai rendezvényén az új szabályozással, annak gyakorlati alkalmazásával, illetve egyéb járulékos hatásaival kapcsolatos kérdéseikre kaphattak válaszokat a vállalkozások meghívott képviselői.

    Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének szavaiból kiderült, saját hivatala sem kivétel abból a szempontból, hogy számos kérdésre még nincs kész válasza. A már hatályba lépett rendelet 2018 májusában lesz alkalmazható nemzeti szinten is, egyelőre azonban még nem tisztázott, hogyan fogja tudni az ombudsmani hatáskörből kikerült ügyek jelentette jelentős többlet terhet kezelni a NAIH, mint ahogy többek között a megváltozott eljárásrend sincs még kikristályosodva. Ugyancsak kérdés, hogy mi lesz az Adatvédelmi nyilvántartás sorsa, hiszen az uniós rendelet értelmében a biztonsági incidensek nyilvántartása az adatkezelők feladata lesz. Afelől természetesen nincs kétség, hogy az egy éve módosított Infotörvény újabb módosítások elé néz, Dr. Péterfalvi Attila szerint azonban elsősorban szakmai változtatásokra kell majd gondolni, melyek akár már a jövő évben életbe léphetnek. A NAIH elnöke hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a felkészülés minden szinten, így a hatóságnál és az adatkezelői oldalon is minél gyorsabban elkezdődjön.

    Ezt követően Dr. Liber Ádám, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda képviseletében a rendelet sajátosságait vette górcső alá. Mint elmondta, mindenképpen előrelépés, hogy míg a korábbi szabályozás irányelvként látott napvilágot, addig most a rendeleti forma mellett döntöttek az Uniós jogalkotói, így mindenképpen jobb eséllyel valósulhat meg az egységes adatkezelési gyakorlat Európában. Ezzel együtt a rendelet végleges formája számos politikai kompromisszumról tanúskodik, relatíve sok tétel a preambulumba került bele, ami mint ismeretes, nem kötelező érvvényű. Ennek következtében viszont nem minden esetben egyértelmű, olykor kifejezetten bizonytalan helyzetet eredményeznek, teret engednek ugyanis az eltérő értelmezéseknek. Dr. Liber Ádám szerint dicséretes ugyan az is, hogy a rendelet igyekezett tekintettel lenni az adatkezelők méretbeli sajátosságaira is, így bizonyos esetekben eltérő szabályozás vonatkozik a kisebb és a nagyobb méretű vállalatokra. Azonban hozzátette, sajnos ezt a kettős szemléletet nem minden esetben sikerült konzekvens módon alkalmazni, így könnyen előfordulhat, hogy míg ugyanaz a rendelkezés akár jelentős megtakarítást is eredményezhet egy nagyvállalatnál, addig egy kisebb méretűre aránytalanul nagy adminisztrációs terhet rak.

    Bíró Ferenc, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások partnere a hamarosan megváltozó adatkezelési gyakorlat informatikai vonatkozásaira, elsősorban az adatok biztonságára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, a vállalkozásoknak egyre komolyabb kihívásoknak kell megfelelniük, lényegében akárhonnan, akármilyen formában érkezhetnek a rosszindulatú támadások. Habár minél nagyobb egy vállalkozás, annál vonzóbb célpontot jelent, ez korántsem jelenti azt, hogy a többiek biztonságban vannak: Nemzetközi viszonylatban a kibertámadások ötödének célpontjai a kkv szektorból kerülnek ki, mely igen sebezhető. 97 százalékuknál semmilyen biztonsági szabályzat nincs érvényben, lényegében meg sem tudják mondani, érte-e őket ilyen támadás. Sikeres támadás esetén 60 százalékuk féléven belül csődbe megy, ennek ellenére csaknem felük szerint egy kiberbetörés nem változtatna számottevően az üzletmeneten. Hazai viszonylatban talán még ennél is rosszabbak a mutatók. A magyarországi cégeknél lényegesen kisebb informatikusi gárdák dolgoznak, a szabályok, előírások jelentős része külföldről érkezik, és nem feltétlenül ültethetők át a gyakorlatba. Bíró szerint gondot okoz az is, hogy a szabályozás gyakran nincs összhangban a való élettel, ami folyamatos elégedetlenséget, és jellegzetes kényszermegoldásokat szül. Az EY partnerének véleménye szerint elsődlegesen minden adatkezelőnek tisztáznia kell az általa kezelt adatok körét, milyenséget, az elvesztésük esetén lehetséges forgatókönyveket, és ennek megfelelően kell kidolgoznia az ezek védelmét megvalósító rendszert.

    Dr. Simándi Andrea, a Microsoft Magyarország Kft. jogi igazgatója a szolgáltatói oldalról igyekezett bemutatni a rendeletre való felkészülés folyamatát. Leszögezte, tudomásul kell venni, hogy a jog minden esetben követő üzemmódban van a technológiai fejlődéshez képest, éppen ezért mind magánemberként, mind vállalkozásként óriási az egyéni felelősség abban, ahogyan a különféle szolgáltatásokat, szolgáltatókat kezeljük. Szolgáltatói szempontból éppen ezért alapvető szükséglet a megfelelő bizalom keretrendszerének megteremtése, amihez a legalapvetőbb kérdéseket már rögtön az elején tisztázni kell: Milyen adatokat kezel az adott szolgáltató? Miért és mire használja azokat? Mennyire veszi figyelembe az egyedi igényeket? Hogyan védi a tárolt adatokat? Mekkora ráhatásunk van a rólunk tárolt adatok kontrolljára? A szolgáltatók alapvető feladata, hogy kielégítően meg tudják válaszolni ezeket a kérdéseket, és megfelelően transzparens módon végezzék az ezekkel kapcsolatos tevékenységeiket. Emellett azonban számos további lehetőség is kínálkozik arra, hogy tovább erősítsék ezt a bizalmi viszonyt. Szinte adja magát a különféle jogalkotó szervekkel történő folyamatos együttműködés, az egyes termékek jogi szempontból történő megfeleltetése, de akár az olyan egyedi megoldások is, mint a Microsoft speciális DCU csapatai, melyek folyamatos erőfeszítéseikkel igyekeznek élhetőbbé tenni a virtuális teret, tapasztalataik révén pedig minőségileg is jobb, biztonságosabb termékek születnek.

    Zárásképp Kun Szabolcs, a CryptTalk fejlesztéséért felelős Arenim Technologies AB ügyvezető igazgatója mutatta be részletesen a szolgáltatással kapcsolatos, a hazai sajtót is megjárt igen sajátos problémakört, a titkosítás iránti igény felerősödését, és az ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályokat. Mint elmondta, a szolgáltatás fejlesztésekor a maximális biztonság megteremtését úgy látták biztosítottnak, ha olyan titkosítást alkalmaznak, amit ők sem tudnak visszafejteni. Az országok nemzetbiztonsági szerveinek azonban alapvető igénye, hogy alkalmanként a titkosított csatornákon zajló kommunikációba is bele tudjanak nézni, ez azonban a CryptTalk esetében teljességgel lehetetlennek bizonyult, ráadásul a fejlesztői oldal sem szívesen tette volna ezt lehetővé, hiszen ezzel a lehetőséggel a rosszindulatú támadások előtt is kinyitották volna a kaput. Végül a látszólag feloldhatatlan ellentét megoldásaként élhető kompromisszum született, a CryptTalk immár gyűjti a metaadatokat, de a kommunikációhoz ezután sem lehet hozzáférni, továbbá megszűnt az anomim használat lehetősége, így a résztvevők jól beazonosíthatóvá válnak, ha nemzetbiztonsági szempontból ez indokolttá válna.

     



Vállalat eladási hullám következhet
-Sajtóközlemény-

    Továbbra is a stratégiai befektetők dominálnak a hazai M&A piacon, azonban jelentősen megnőtt a határon belüli tranzakciók aránya a korábbi egyoldalú, külföldi vevő - magyar eladó fennállás jellemezte állapothoz képest. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Az úttörő generáció nyugdíjba készül néven megtartott szakmai rendezvényén elhangzottak szerint a családi vállalkozások körében kisebb eladási hullámra lehet számítani az elkövetkezendő években.

    Fordulóponthoz érkeztek a rendszerváltás környékén alapított családi vállalkozások, a vezetők első generációja ugyanis hamarosan nyugdíjas korba lép. Számos esetben azonban nem megoldott az utódlás kérdése, illetve az is előfordulhat, hogy egyéb okokból nem kíván tovább a céggel foglalkozni az addigi tulajdonos. A cégértékesítés azonban egy sajátos terület, aminek lebonyolításához nem feltétlenül elegendő az akár több évtizedes vezetői tapasztalat - figyelmeztet Simonyi Tamás, a KPMG Tanácsadó Kft. szenior igazgatója.

    Simonyi Tamás a hazai M&A piacról szólva elmondta, már korántsem jellemzi azt a rendszerváltást követő első években tapasztalható egyoldalúság, ahol a magyar cégekre rendre külföldi vásárlók jelentkeztek be. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján manapság már kifejezetten sok a határon belüli tranzakció, az értékesített vállalatok jellemző profilját tekintve pedig leginkább a telekommunikáció és média, az energia- illetve az ingatlan iparágak területén volt a legnagyobb mozgás. Ami a vevőkör összetételét illeti, erősen felülreprezentáltak a stratégiai befektetők, miközben a pénzügyi befektetők száma hozzájuk képest elenyészőnek mondható.

    A tulajdonosok jellemzően akkor járnak jobban, ha külföldi vevő számára értékesítik a céget, mivel ebben az esetben lehet többnyire magasabb árat kialkudni, a hazai befektető ezzel szemben leginkább vagy olcsón vesz, vagy sehogy. Érkezzen azonban akárhonnan a vásárló, az eladni kívánt magyar cégek többnyire ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, egyik legjelentősebb közös nevezőjük a vállalatméretből adódik. Az eladásra kínált hazai vállalkozások jelentős része ahhoz még túl kicsi, hogy egy külföldi befektető érdeklődését felkeltse, ahhoz azonban már túl nagy, hogy egy addigi versenytárs képes legyen megvásárolni. Mint azt Simonyi Tamás kifejtette, rendszerint akkor éri meg az akvizíció, ha az addigi vállalatmérethez legalább 10, legfeljebb 30 százalékot ad hozzá, ebben a sávban mozogva ugyanis viszonylag jelentős növekedést lehet realizálni a kockázatok minimalizálása mellett.

    Gyakran azonban biztosnak látszó vevők mellett is könnyedén ki tud siklani egy cégeladás, a tulajdonosok ugyanis alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, köztük a vevői igényekkel sem. Simonyi Tamás szerint ez sem meglepő, sem elítélendő, hiszen különösen a családi vállalkozások esetében jó eséllyel életében először csinál ilyet a tulaj, ráadásul összetett, komplex folyamatokról van szó. Az esetlegesen nagyobb haszonnal kecsegtető külföldi vevő az eltérő üzleti kulturális háttér miatt további bonyodalmat is jelenthet. Mindettől függetlenül az eladási pozíciót biztosan javítva, ha nyereséges, erős cash flow jellemezte üzletről van szó, jelentős piaci részesedéssel és minél nagyobb exporthányaddal. Ugyancsak komoly értéknövelő tényező, ha a vállalat saját, levédett márkanévvel rendelkezik, illetve különösen fontos a rendezett jogi háttér, és a minél makulátlanabb múlt.

    A külföldi vevő a hazaival ellentétben alapvetően jóhiszemű, de irtózik a politikai jellegű üzleteléstől, a szabálytalanságoktól, peres eljárásoktól, de a hullámzó eredmény és a gyakori vezetőváltás is taszító számára. Alapvetően a cégvásárlással vagy piacot, vagy termelési kapacitást kíván növelni, jelenleg utóbbi az általánosabb, és amíg a magyar munkaerő olcsó marad, addig ez is marad az előtérben. Motiváció lehet a földrajzi lefedettség is, többnyire regionális jelenléttel bíró nagyvállalatok esetén, de bármit azért így sem vesznek meg.

    Különösen a családi vállalkozások esetében gyakori akadályozó tényező az erős menedzsment hiánya. Számos vállalat egyfajta one-man-show-ként működik, ami egyfelől azért is problémás, mert a cég eladásával gyakorlatilag az addigi egyszemélyes vezetőség is eltűnik, illetve ezekben a vállalatmodellekben többnyire a tulajdonos területe a meghatározó, a vállalatirányítás fennmaradó része afféle szükséges rosszként elsorvad. A különféle vállalatirányítási rendszerek alkalmazása ebből a szempontból nézve is szerencsés megoldás lehet, jelentősen hozzájárulhat a zökkenőmentes tulajdonosváltáshoz, ezáltal értéknövelő tényező szerepét is betöltheti.
    Az eddigiekből is látható, hogy a hazai cégek vélhetően csak kis hányada tudna megfelelni ezeknek az elvárásoknak, ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a többség számára lehetetlen feladat a vállalat értékesítése. A KPMG igazgatója szerint nem baj, ha egy-egy szempontból nem felel meg az eladásra kínált cég ennek az ideálnak, akár még egy jelentősen eladósodott cég is találhat új gazdára. Ezekben az esetekben azonban nagyon fontos, hogy minden egyéb szempontból kifogástalan legyen a cég működése.

    A siker lehetőségének maximalizálása érdekében mindenképpen érdemes már az eladási szándék megszületésekor tanácsadót megbízni a folyamat levezénylésével, rengeteg ugyanis az olyan „banánhéj", amin nagyon könnyű elcsúszni, és melyek nem megfelelő kezelése esetén túlságosan hosszú időre nyúlik, majd jó eséllyel elhal az eladási folyamat. Családi vállalat esetén ráadásul lehetetlen az érzelmi kötődés figyelmen kívül hagyása, egy meghiúsult üzlet pedig rossz szájízt hagy maga után, ami aztán a következő tárgyalópartnerre is jó eséllyel átöröklődik. Szintén a családi vállalkozások egyik legnagyobb problémája a személyes és a vállalati szféra összefonódása, a családi tulajdon cégen keresztül történő vásárlása, elszámolása, tulajdonlása, ezek mind potenciális értékcsökkentő tényezők.

    Simonyi Tamás szerint a tanácsadó felfogadása mellett a legjobb, amit az eladó tehet, ha nyílt kártyákkal játszik, és figyel rá, hogy a kritikus területek, tényezők rendben legyenek. Javíthatja a pozíciókat az is, ha sikerül a potenciális vevők között versenyt generálni, vagy legalább azt az érzetet kelteni, hogy van ilyen - ez jellemzően csak az esetek 20 százalékára igaz.

     

     



Sajtóközlemény a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 2016. május 12-i Közgyűléséről

Megújulás és stratégiai váltás: fókuszban az innováció. Új tisztségviselőket választott a szervezet.

    2016. május 12-én tartotta Közgyűlését a JVSZ a Magyar Telekom székház Tölösi Konferencia központjában.

    Tálos Péter, a szövetség tavaly megválasztott elnöke köszöntőjében az elmúlt egy év munkáját értékelte. Mint elmondta, az idén 30 éves jubileumát ünneplő szervezet mozgalmas időszakot mondhat magáénak, melynek középpontjában a megújulás áll. Ennek első, látható jeleként a JVSZ a kor és a tagság elvárásainak megfelelő letisztult, dinamikus arculatot kapott, emellett pedig újradefiniálta a hazai gazdasági életben betöltött szerepét. Utóbbi tekintetében a Szövetség elsősorban a direkt befektetések Magyarországra áramlásának elősegítésében, valamit az innováció kultúrájának minél szélesebb körben történő elterjesztésében kíván szerepet vállalni.

    A vonzóbb, kiegyensúlyozottabb befektetési környezet megteremtéséhez a Szövetség továbbra is elsősorban a jogalkotók véleményezésekkel, javaslatokkal történő segítésével kíván hozzájárulni. A szervezet erre irányuló tevékenységéről szólva Tálos Péter elmondta, a Szövetség az elmúlt években 14 jogszabályt illetően nyújtott be összesen 159 javaslatot, melyek közel negyedét fogadták el a jogszabályalkotók, az összes jogszabály több, mint felében, szám szerint 8 jogszabály elfogadott szövegében jelent meg JVSZ által megfogalmazott módosítási javaslat. Az elnök véleménye szerint ezek büszkeségre okot adó számok, melyek méltók a tagság gazdasági erejéhez is, ami számokban kifejezve mintegy 12 ezer milliárd forintos összárbevételt (a hazai GDP közel harmadát), és 100.000 foglalkoztatottat jelentett az elmúlt évben.

    A hazai innovációs környezet fellendítésének érdekében tett lépésekről szólva Tálos Péter igen ambiciózus tervet ismertetett, melynek alapjait az elmúlt évben sikerült lefektetni. ?Az innováció a hazai gazdaság számos alapvető problémájára megoldást kínálhat, jelenleg azonban hiányzik itthon az a képesség, hogy egy-egy ötletet akár egy világpiacon is bizonyítani képes termék szintjére el tudjunk juttatni. fogalmazott a JVSZ elnöke. Beszámolója szerint a JVSZ a Pannon Egyetemmel közösen átfogó kutatásba kezdett, ami azonosíthatja a kívánatos innovációs folyamat előtt álló akadályokat, lehetővé téve azok elhárítására irányuló javaslatok kidolgozását.

    Az esemény díszvendége dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, a GVH elkötelezetten dolgozik azon, hogy a piaci szereplők gyorsabb ügyintézési idő mellett, ügyfélbarát jogalkalmazói hozzáállással találkozzanak. Utalt a versenyjogi megfelelési törekvések és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentésének fontosságára, melyhez kapcsolódóan ismertette a hivatal legfontosabb közelmúltbeli lépéseit, illetve jövőbeli terveit a fúziós eljárások egyszerűbbé tétele, a kartellek elleni küzdelem, valamint az ügyfélbarát szolgáltatások területein. Mint elmondta, a kartell-ügyekbe keveredett vállalkozások körében erősen felülreprezentáltak a kkv-k, ennek oka sok esetben nem a szándékosság, hanem a tájékozatlanság, a vonatkozó szabályozás nem megfelelő ismerete. Ennek érdekében a GVH aktív, kifejezetten a kkv-kat megcélzó tájékoztató tevékenységet folytatott az elmúlt években, aminek következtében sikerült növelni a kis- és középvállalkozások versenyjogi tudatosságát. Ugyanakkor hozzátette, a drasztikusabb mértékű javuláshoz átfogóbb lépések, akár az állami oktatáspolitika bevonása lenne szükséges.

    A JVSZ idén Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára felé fejezte ki elismerését az Arany Rózsa Díjjal. A díjat olyan személy vagy szervezet kaphatja meg, ami, illetve aki a Szövetség törekvéseiért, tagságáért sokat tett, céljainak elérésében maradandót alkotott.

    A Közgyűlésen az új tisztségviselők megválasztására is sor került. A JVSZ új elnökségi tagja lett Bíró Attila, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, Fasimon Sándor, a MOL Nyrt. ügyvezető igazgatója, Nyerges Csilla, az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatója, valamint Szabó István, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese.

    A Szövetség Felügyelőbizottsági tagnak választotta Babos Jánost a Process Solutions Kft. ügyvezető tulajdonosát és Burján Ákost, a PwC cégtársát. A bizottságok tagságának változásaiban idén kizárólag az Etikus Üzleti Magatartás Bizottság volt érintett, a jövőben Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Nagy Zoltán, a LEGO Manufacturing Kft. jogtanácsosa valamint Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. CSR és kommunikációs szakmai vezetője segíti szakértelmével a bizottság munkáját.

    A szervezet társelnöki pozícióját továbbra is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tölti be, akinek mandátumát a Közgyűlés egyhangúlag meghosszabbította.


A JVSZ párbeszédet kezdeményez a fenntartható egészségügyi rendszer létrehozásáról
    A JVSZ párbeszédet kezdeményez a fenntartható egészségügyi rendszer létrehozásáról

    A JVSZ Egészségügyi Bizottsága a Figyelő Medicina Konferencia keretén belül párbeszédet indított a hazai egészségügyi helyzetről, annak kihívásairól, és arról, hogy a kormányzat és a versenyszféra képviselői közötti párbeszéd miként segíthetné az egészségügyet, illetve annak fenntartható pályára történő állítását.

    Hazánkban ma a várható élettartam 4 évvel rövidebb, mint az OECD országok átlaga, az Európai Unión belül pedig vezető helyen állunk mind a daganatos, mind a szív- és érrendszeri halálozások terén. Ugyanakkor az országon belüli különbségek is meglehetősen nagyok, a Nyugat-Dunántúlon élők átlagosan 64 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön élők 10 évvel kevesebbre.

    Közös az érdekünk a lakosság egészségének megőrzése, az egészségtudatos életmód ösztönzése, hiszen az ország versenyképessége, a gazdasági növekedés feltétele az egészséges humán erőforrás mondta Blazsevácz Péter a JVSZ EÜ bizottságának elnöke.
    Szlávik Péter a Bizottság alelnöke szerint az egészségügy fenntartható jövőjének megfogalmazásához partnerségre és nyílt őszinte párbeszédre van szükség. A fenntarthatóság feltétele, hogy az életkilátásokat és az életminőséget úgy lehessen hosszútávon növelni, hogy közben a költségvetés egyensúlya is megmaradjon. Mindez részben pénzkérdés, részben szabályozási, strukturális kérdés. A szervezet egyedülálló platformot teremt a szektorális érdekeken felül álló közös gondolkodásra az egészségügy közös jövőjéről, hiszen a JVSZ keretein belül a kórházi étkeztetéstől a képalkotó diagnosztikán át a gyógyszeriparig egy széles és reprezentatív horizontális bázis van jelen.

    A JVSZ a megkezdett párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja, az elnökség bejelentése szerint egy átfogó felmérést készítenek a hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól, melynek eredményeit az ősszel tervezik megvitatni.


A digitalizáció, egyik vállalat számára sem elkerülhető!
-sajtóközlemény-

    Az idén 30 éves Joint Venture Szövetség (JVSZ) a legutóbbi Digitális Transzformáció elnevezésű konferenciáján többek között olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy milyen online kihívásokra kell felkészülniük a vállalatvezetőknek és informatikai döntéshozóknak, vagy miért éri meg az egészen kis egyéni vállalkozásoktól a nagy ipari vállaltoknak is jelen lenni az online térben. A kérdések megválaszolásában a Google Magyarország szakértői mellett számos hazai, a témában jártas tanácsadó is segédkezett.

    További információk itt >>>



Mit tartogatnak a GINOP pályázatok a KKV-k számára?

    Összefoglaló a „Vállalati fejlesztési lehetőségek: 2016 - Párbeszéd a GINOP programokról" c. konferenciáról - 2016. április 7.

    A Joint Venture Szövetség (JVSZ) és az MKB Bank közös konferenciáján a 2016-ban a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó új pályázati felhívásokról tartottak előadást a meghívott szakértők. A résztvevőket Szendrey Silvia, a JVSZ ügyvezető igazgatója és az esemény moderátora köszöntötte.

    Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója bevezető előadásában  banki oldalról megközelítve a témát. A vezérigazgató prezentációja szerint a pályázatok hatása várhatóan csak a jövő évben, azaz 2017-ben lesz érezhető, mert a kifizetések csak 2016 második felében várhatóak. Kiemelte, hogy a vissza nem térítendő támogatások, továbbá az azokat kiegészítő kedvezményes források idén utoljára elérhetőek.

    Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára elmondta, hogy az Irinyi Terv végrehajtásával Magyarország 2020-ra az Európai Unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd. A stratégia egyik célja, hogy a feldolgozóipari termelés aránya a bruttó hazai termékben (GDP) a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig. Az államtitkár kiemelte, hogy ezt a fejlődést csak a KKV-k támogatásával lehetséges elérni, amelyeknél pedig szükség van az innovációra, valamint export növelésére. Az Irinyi tervben kiemelt ágazatok közé tartozik továbbra is a járműgyártás, azonban fontos szerepet kap még az IKT-szektor (infokommunikációs és távközlési), a zöldgazdaság, az egészségipar, a speciális jármű- és gépgyártás, az élelmiszeripar, valamint a védelmi ipar is. A cél, hogy azok a KKV-k részesüljenek versenyképességét segítő forrásból, amelyek képesek és hajlandóak is a növekedésre, 2016 végéig összesen közel 310 milliárd forint ilyen jellegű támogatás kerül meghirdetésre.

    Lepsényi István elmondta, hogy folytatódnak a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) I. kapacitásbővítő és piaci megjelenést támogató felhívások, ezek közé tartozik a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-15), a kapacitásbővítő beruházásainak támogatása (GINOP-1.2.2-15), valamint a piaci megjelenésnek támogatása (GINOP-1.3.1-15). Az előbbiek mellett pedig további felhívások is várhatóak logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása (GINOP 1.2.5-15), professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása (GINOP-1.3.2-2015) és ipari parkok fejlesztése (GINOP 1.2.4-15) témákban.

    Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a GINOP foglalkoztatási, oktatási és képzési támogatás pályázati lehetőségeit mutatta be előadásában. Az államtitkár elmondása szerint három fő irány van: a fiatalok/pályakezdők foglalkoztatási lehetőségeit, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási lehetőségeit támogató programok, továbbá a versenyképes munkaerőt elősegítő kiírások.

    A fiataloknak szóló programok közé tartozik a közel 40 milliárd forintos keretből megvalósuló „Ifjúsági Garancia Program (GINOP 5.2.1.)", a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (GINOP 5.2.2 - 5.2.3.)" kiírás, amelynek a célja a Magyarország területén új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, valamint pénzügyi támogatás nyújtása vállalkozásuk induló költségeihez, továbbá a „Gyakornoki program (GINOP 5.2.4.)", amely a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzése bér- és járuléktámogatással, cégen belüli mentorálassal valósul meg.

    A második fő irány, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási lehetőségeit támogató programok. Ide tartozik a 102 milliárd forint keretösszegű, „Út a Munkaerőpiacra program (GINOP 5.1.1.)", amely többek között az alacsony végzettségű, az 50 év feletti és a 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresőknek szól. Szintén ebbe a nagy kategóriába tartozik a „Rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban (GINOP 5.3.1)" kiírás, amely intézkedés célja a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítése, valamint a 6 milliárd forint keretösszegű „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése (GINOP 5.1.2 és GINOP 5.1.3)" program, amellyel új társadalmi célú vállalkozások létrehozásának segítése vagy már működő vállalkozás dinamizálása és stabilizálása a cél.

    A harmadik kiemelt területet „Versenyképes munkaerő" prioritási tengelynek nevezete az államtitkár, amely 131,1 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik összesen, és célja a munkaerő-kínálat fejlesztés az oktatás és képzés támogatásával. Ide tartozik többek között két kiemelt projekt, az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése (GINOP-6.1.1)", valamint „A digitális szakadék csökkentése (GINOP-6.1.2)", továbbá számos standard felhívású projekt is még.

    Az állami szektor képviselőit követően Bánfi Zoltán PhD, az MKB Consulting ügyvezetője tartott előadást, amelyben bemutatta a vállalat által nyújtott szolgáltatásokat, kiemelve, hogy sok más pályázatíró cégtől eltérően mögöttük egy stabil banki háttér és több tíz éves tapasztalat áll, amely lehetővé teszi a partnerek számára a sikeres, hosszútávú együttműködést.

    Az esemény egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelynek résztvevői Lepsényi István és Cseresnyés Péter államtitkárok voltak, a beszélgetést pedig Boros Áron PhD, az MKB Consulting Kft. ügyvezetője, a JVSZ EU Bizottságának elnöke moderálta. A beszélgetés során felmerült, hogy eddig nagyon sok KKV kiesett a pályázók közül a pénzügyi tudás hiánya miatt, amit Lepsényi István kihívásnak és megoldandó feladatnak nevezett a jövőre vonatkozóan, Cseresnyés Péter pedig elmondta, hogy ennek megoldására számos mentorálási programot indított az állam. 



Összefoglaló - PÁR-BESZÉD a reálgazdaságról

    Számos, az ország versenyképességét elősegítő változás történt Magyarországon az elmúlt öt évben, és a tervek is nagyon ambiciózusak, azonban a gazdasági stabilitás és kiszámíthatóság, valamint az innováció területén még jelentős lemaradások vannak, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetni a következő években - derült ki a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ?PÁR-BESZÉD - a reálgazdaság élénkítéséről és aktualitásairól" címmel megrendezett konferenciáján.

    További információk itt >>>




további cikkek

Tagjaink hírei


"Stratégiai befektetők, cégeladás, exit - 2016"
A HVCA és az M27 ABSOLVO közös szakmai rendezvénye
2016. május 5. Budapest

    A közép-kelet európai régióban a cégeladások meghatározó része stratégiai befektetők irányába történik. A HVCA és az M27 ABSOLVO 2016. május 5-i rendezvényén olyan nemzetközi és hazai stratégiai- és kockázati tőke befektetői, cégeladási tapasztalatokat, gyakorlati tanácsokat, sikertörténeteket mutatnak be, melyek segítik a cégeladást fontolgató, tervező vállalkozásokat a tudatos, hatékony felkészülésben, a stratégiai befektetők motivációinak megismerésében, a befektető-keresésben és a sikeres cégeladásban.

    A Joint Venture Szövetség Tagvállalatai kedvezményes áron vehetnek részt a szakmai rendezvényen!


    Bővebb információ, részletes program és jelentkezés 2016. április 28-ig:
    http://m27absolvo.hu/strategiai-befektetok-cegeladas-exit-2016/



Tőkeemelésre nem lesz szükség
    Interjú Balog Ádámmal, az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával


Personal Hungary interjú - Lipcsei András
    Lipcsei András több mint 24 éve a menedzsment és a HR világ jeles képviselője. A Joint Venture Szövetség HR munkabizottságának elnöke, öt éve az interim üzletág szereplője, 1991 óta pedig a Dr. Pendl & Dr. Piswanger ügyvezető igazgatója. A Personal Hungary szakértőjét a "Toborzás - Kiválasztás" témaköréről kérdeztük.

    További információk itt >>>



Bemutatkozik a Napos Oldal Fordítóiroda
    Akár szerződés, akár használati útmutató vagy termékismertető fordításáról van szó, napjaink kiélezett versenyében és globalizált világában minden eddiginél fontosabb szerephez jut a kívánt határidőre, megfelelő ügyféltámogatás mellett elkészült, minőségi fordítás. A Napos Oldal Fordítóirodánál hiszünk abban, hogy nemzetközi, ügyfélközpontú, a minőség és a szolgáltatási innovációk iránt elkötelezett vállalatként cégünk ideális fordítási partner.

    További információk itt >>>



Bemutatkozik új tagunk az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe
    Bemutatkozik új tagunk az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe Az AIG Europe Limited Magyarország Fióktelepe 2015. január 1-én csatlakozott a Joint Venture Szövetséghez. Közel 25 éve, a nemzetközi biztosítók közül az elsők között jelent meg az AIG a magyar vállalati biztosítási piacon. Az azóta eltelt évek során innovatív megoldásaink révén meghatározó szereplővé váltunk a vagyon-, felelősség-, pénzügyi-, baleset-, betegség- és utasbiztositási piacon. Sokéves munkánk szakmai elismeréseként 2014. májusban és szeptemberben mindkét hazai alkusz szövetségnél (MABIASZ és FBAMSZ) rangos kitüntetésben részesültünk. Fióktelepünk egy 90 éves múlttal és kiváló pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet része, amely világszinten több, mint 70 millió ügyfelet szolgál ki több, mint 160 jogrendszerben és az iparág egyik legszélesebb termék- és szolgáltatás-kínálatát nyújtja. www.aig.com



további cikkek

Szakmai hírek, partner rendezvények



további cikkek

Pályázati hírek


Sikerrel lezártuk a TÁMOP program keretében megvalósított szervezetfejlesztési feladatokat
Részletek a cikkben olvashatók


Összefoglaló pályázati forrásokról szóló rendezvényünkről

Sikeresen megvalósítottuk az NFGM KKC-2008-V pályázata által támogatott rendezvénysorozatunkat.

TAMOP 2.5.1: lezajlottak a térítésmentes JVSZ továbbképzések


további cikkek

Statisztikák, tanulmányok, háttéranyagok


Felelős vállalatirányítási és üzleti etikai szótár
    A Joint Venture Szövetség és több más szervezet közreműködésével adta ki a felelős vállalatirányítási és üzleti etikai szótárat az AMCHAM magyar és angol nyelven.

    A kiadványok a cikkben letöltéssel elérhetők.


A gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság ötödik jelentése
    Elkészült a gazdaság fehéredését vizsgáló bizottság - amelynek tagja Fekete István, Szövetségünk elnöke is - ötödik jelentése, amely a gazdaság fehérítését célzó állami ellenőrzési rendszer eredményeivel és a feketegazdaság visszaszorítására tett (és nem tett) intézkedések értékelésével foglalkozik.

    A jelentés letölthető a cikkben lévő linkről.


A Gazdasági és Szociális Tanács társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos ajánlása
    Európában elsőként, a gazdasági és társadalmi élet, a civil társadalom, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a tudomány képviselőiből álló Gazdasági és Szociális Tanács részletes ajánlásokat fogadott el a magyar gazdaság szereplői, a vállalatok, a civil szféra, az állam és önkormányzatok, valamint a média számára. Az ajánlások célja, hogy az Európai Unió prioritásaival összhangban elősegítse a felelősségvállalás (CSR) elveinek és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjedését Magyarországon.


Külföldi országok közbeszerzési szabályainak gyűjteménye

A munkavállalók szellemi és testi egészségének megőrzését elősegítő kiadvány


további cikkek

Közelmúlt eseményei



JVSZ évzáró party
2016. december 7.


ADÓZÁS 2017
Naptárfoglaló
2016. december 1.


Network Superpower
with Mark Turell

2016. november 30.


Doing Business in the US
SelectUSA - az Egyesült Államok befektetés-ösztönző programja

a JVSZ Tőkeexport Bizottságának közösen tartandó nyílt ülése
2016. november 16.


Kalandozás különböző menedzsment kultúrákban személyes tapasztalatok alapján
2016. november 9.


Menekültválság, Brexit, élénkülés - a német gazdaság magyar szemmel
a JVSZ Külgazdasági Bizottsága nyílt ülése
2016. október 24.


JVSZ 30 éves Jubileumi Gálaünnepség
2016. október 13.


Vezetők Tűsarkúban
Business Woman Lunch

Téma: Hogyan hathat a digitalizációs robbanás a női karrier utakra?
Kihívások és lehetőségek Magyarországon

2016. október 5.


Vállalati tervezés 2017 - Hogyan lehet "olimpiai bajnok" a magyar gazdaság?
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) makrogazdasági rendezvénye
2016. szeptember 29.


A nagyvállalatoknak is lehet hasznos az Eximbank?
a JVSZ Külgazdasági Bizottságának és Tőkeexport Bizottságának közösen tartandó nyílt ülése


H-1051 Budapest, Szent István tér 11/b. I. emelet
Tel:(36-1) 489 0368, Fax: (36-1) 489 0369