 |
"Az egészség az egyén életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára és
ezáltal az egész nemzetre." (97/154 sz. tv. az egészségügyről)
A Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottsága azoknak a vállalati lehetőségeknek kíván teret adni, amelyek a népegészségügy egészségneveléssel, fejlesztéssel, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos szemlélet-átalakítással foglalkoznak. A Johan Béla nevével fémjelzett népegészségügyi kormányprogramnak számunkra kiaknázhatóan két új vonulata van, amitől az életkor és az életminőség meghosszabbodásának ill. javulását elősegítését várhatjuk.
1. A megelőzés, ezen belül is a szűrővizsgálatok, védőoltások, foglalkoztatás-egészségügy kérdései
2. Az egészség-nevelés, oktatás, fejlesztés.
A Program kiemeli a fontosabb célokat, amelyeket a társadalom központi feladatává kell tenni, úgy mint esélyegyenlőség, életkilátások meghosszabbítása, életminőség javítás, egészséges környezet.
El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége vallja: az egyik legfőbb emberi érték az egészség. Fontos, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben ennek kitüntetett jelentőséget tulajdonítsanak. A kiemelt feladatok zöme döntően egészségügyi indíttatású, de vannak köztük olyanok is, amelyek elképzelhetetlenek a civil szféra összefogása nélkül.
Ilyenek a járványügyi biztonság erősítése, az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása, egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése, az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése, a káros szenvedélyek elleni küzdelem, az egészséget támogató környezet kialakítása, az egészségügyi ismeretek oktatása, nevelés, tudatformálás.
A Program abból indul ki, hogy mindezekhez társadalmi támogatás, politikai konszenzus kell, de egyben felszólít és kéri a társadalom civil szervezeteinek, a lakosság egészének a támogatását.
Szemléletváltás szükségessége az egészségügyben a számunkra fontos két szereplő szempontjából:
1. Az állampolgár / dolgozó / beteg szempontjából:
A rendszerváltásig mind a munkahelyi körülmények, mind az egészség kérdése az egyes emberen kívül eső kompetenciaként jelentkezett, kevés gyógyszer volt, nem is a legkorszerűbb készítményekkel gyógyítottak, viszont a biztosító 95%-ukat támogatta, tehát a betegnek az orvos felírta, a beteg kiváltotta.
1990 óta az egészségügyben is a kereslet-kínálat törvényei érvényesülnek, nyitott piaci viszonyokra jellemző gyógyszerválaszték alakult ki, világpiaci árakon, csökkenő finanszírozói keretekkel szemben. A forráshiány állandósult, ezt némely gyógyszerek támogatásának változtatgatásával igyekeznek kompenzálni. A gyógyszerek nagyobbik hányada vény nélkül beszerezhető így a beteg saját költségére gyógyszerelheti magát.
Honnan azonban tudás, honnan az ismeret, hogy mit, mikor, hogyan, meddig kellene szedni, miért feltételezi a társadalom, hogy ebben a kérdésben felelősen gondolkodó és dönteni képes állampolgárral áll szemben?
Kényszer szülte bizalom ez, melyet a biztosító kivonulása a gyógyszerválaszték nagyobbik részének finanszírozásából indokol. A betegnek a saját kárán kell megtanulnia, hogy mit kell tennie saját egészsége érdekében. Természetesen ez a jelenség nem a javulás, hanem az időleges romlás irányába befolyásolta a betegségek előfordulásának mutatóit, halandóságunkat.
2. A munkáltató szempontjából:
A vállalatok, a gazdasági élet szereplői ma több csatornán "áldoznak" az egészségügy oltárán.
- Egészségpénztárak működtetésével
- TB-járulék befizetés ügyintézésével
- Foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosításával
- Karitatív célokhoz hozzájárulásukkal
- Kiegészítő biztosításokkal
- EHO-val
- Egyéni akciókkal
Az áldozat tetemes, az eredmény csekély. Nem mérhető pontosan a társadalmi ellenőrzés, az átláthatóság hiánya által okozott kár, nem történik soha sehol tételes elszámoltatás az államkasszába beömlő jelentős állampolgári befizetés és vállalati hozzájárulás felhasználásáról. Nincsenek minimum elvárások és kötelezettségek megfogalmazva, biztosítva.
Ez a társadalmi kontrolhiány oda vezetett, hogy soha nem a feladatok mibenlétéről, tartalmi és minőségi kérdésekről esik szó az egészségüggyel kapcsolatban, hanem minden nehézség kizárólagos okaként a pénzhiányt emlegetjük anélkül, hogy a befizetett összegek rendeltetésszerű használatáról meg lehetnénk győződve.
Ha ez a folyamat feltartóztathatatlanul így megy tovább, jogossá válhat a kérdés, hogy ha véletlenül több pénz jutna az egészségügyre ugyan ki tudná azt tudatos, szakmailag és társadalmilag kiérlelt, cselekvési programmal elkölteni? Honnan lenne meg a kívánatos szemlélet ami az egyén, a közösség és az egészségügyi apparátus feladatait felismerni, összehangolni tudná ?
Mind a beteg kiszolgáltatottsága, erejét meghaladó befizetései, mind a munkáltató bianco hozzájárulása a biztosítói feladatokhoz jogosan igényelnek szemléletváltást a megváltozott körülményekhez igazodni kényszerülő egészségügyben. Az állampolgári felelősség, a tudatos egészségformálás igényének felébresztése, a szolgáltatások minősége, és a befizetések volumene közötti összhang megteremtése, a szereplők feladatainak felismerése csak átlátható intézkedéseket és támogató környezetet feltételezve jöhet létre.
A szemléletváltást el kell kezdeni valahol, ebben példát mutathat a JVSZ, a semmihez képest bármilyen kis eredmény eredmény, és lendületbe hozhatna másokat is.
Vállalatok szereplehetőségei a dolgozók egészségi állapotának megőrzésében, fejlesztésében
M e g e l ő z é s
A vállalati többletszolgáltatások, amelyek elsősorban szervezést, de mérsékelt anyagi ráfordítást is feltételeznek:
1. Szűrések
Az 51/1997./XII.18/ NM rendelet meghatározza az ajánlott és kötelezően elvégzendő korcsoportok szerinti szűrővizsgálatok mibenlétét és azok elvégzését, a betegek jelentkezése alapján, a háziorvos és a szakellátás kompetenciájába utalja.
Ennek végrehajtása során a gyakorlati problémák a következők:
A kötelező mozgósítás a gyakorlatban nem működik, mivel nincs az állampolgár mozgását követő központi adatbázis (költözés, névváltozás, elhalálozás) aktualizálás, ellenőrzés sincs, így az állampolgár törvényismeretére, illetve helyzetfelismerésére van bízva, hogy mikor és hol jelenik meg szűrési igényével. A háziorvos ellenérdekelt a feladat ellátásában, sem személyi sem tárgyi feltételei nincsenek meg ehhez, anyagi ráfordítást pedig nem tesz evidensen olyanért, amiből hasznot nem remélhet.
A nem kötelező, de ajánlott szűrések mibenlétét, időpontját, helyét, jelentőségét illetően pedig teljesen magára van hagyva az állampolgár, ennélfogva még a legképzettebb, legtájékozottabb rétegek is csak szerencsés esetben élnek törvénybe foglalt ingyenes szűrési lehetőségeikkel. A háziorvos egyértelmű érdekeltség és megfelelő feltételrendszer hiányában, belátástól függő, zömmel passzív eseményfigyelése sem az időbeliség, sem a vizsgálat mibenlétét illetően nem eredményes.
Mindezek azt erősítik meg, hogy a szervezés hiányosságai folytán nem kapja meg az állampolgár azt a szolgáltatást, amelynek az ellenértékét ő és munkáltatója már előre kifizette.
Javaslat:
A megfelelő szolgáltatói szerződésekkel (foglalkozás-egészségügyi szolgálat) rendelkező vállalatok térítésmentesen biztosíthatnak dolgozóiknak bizonyos kis eszközigényű szűrést, pl. vérnyomás, cukor, fogászati, ha megszervezik és elengedik dolgozóikat ezekre a vizsgálatokra, akadályoztatás esetén szelíd pressziót gyakorolva biztosíthatják a nekik jobban megfelelő időpontban végzett vizsgálat lehetőségét.
2. Fertőző betegségek megelőzése
Ma már van jó néhány betegség, melyet védőoltással (influenza, kullancs okozta agyhártyagyulladás, májgyulladás) el lehet kerülni nagy valószínűséggel. Érdemes felmérést készíteni arról, hogy mennyibe kerülne adott vállalatnál pl. az influenza megelőzésre költeni szemben a járvány okozta táppénzes veszteségekkel. Költségtérítéses influenza profilaxisra jogosultak az idősek, néhány komoly betegségben szenvedő betegcsoport, az azonban nem szerepel a jogosultság megszerzésénél, ha valaki csupán nem szeretne a munkájából kiesni.
Javaslat:
Mivel az influenza profilaxis szélesebb körű bevezetését a biztosító forráshiánya gátolja, a vállalatok saját elhatározásukból kezdeményezhetik a dolgozók oltásának biztosítását. Mivel haszon jelentkezhet a biztosító. és az önkormányzat oldalán is, érdemes tárgyalást kezdeményezni a megosztott költségviselésről. A biztosító érdeke a táppénz és a gyógyszer kiadások csökkentése terén jelentkezik, az önkormányzat pedig a szövődményes esetek számának csökkenése révén megmaradó kórháziápolás megtakarításávall tud kedvezőbben élni.
Helytelen gyakorlat az, hogy természetbeni juttatásként teljes áron beszerzett oltóanyagra a vállalat még maximális adóterheket is kénytelen elviselni. Adómentességet kell elérni a kormányprogram ciklusokon és tárcákon átívelő, meghirdetett népegészségügyi programja szellemében.
E g é s z s é g v é d e l e m - o k t a t á s , n e v e l é s
Vállalati érdek a dolgozó egészségében:
A Vállalat jó értelemben vett üzleti érdeke, hogy jó testi és lelki állapotú munkatársakkal növelje a vállalati eredményt, csökkentse veszteségeit a betegnapok és munkahelyi távollétek vonatkozásában.
A munkavállaló érdeke:
A munkavállaló jó értelembe vett üzleti érdeke, hogy felértékelje magát a munkaerőpiacon, tehát kiegyensúlyozott testi, lelki állapotban tartsa önmagát.
Az egészségfejlesztés a következő törekvéseket foglalja magában:
1. Egészségmagatartás ismeretét nyújtani:
- Szenvedélybetegségek
- Táplálkozási szokások
- Környezeti hatások
- Mozgáskultúra
2. Az egészséget a közösségi politika részévé tenni
3. Az egészséget támogató közösségi akciókat megerősíteni
4. Az egészséget oktatni minden szinten minden eszközzel
5. Preventív szemléletet kialakítani a magatartásban, az ellátások nyújtásában.
Egészségnevelés, egészségvédelem mint a romló egészségi tendenciák visszafordításának letéteményesei
Az EU-ban már társadalompolitikai célkitűzésként kezelik az egészségnevelési,- megőrzési feladatcsoportot, melyet ott a társadalom különféle szintjein tevékenykedő szervezetek eredményesen gyakorolnak, s amelyek megvalósítása itthon még előttünk áll.
Az egészségvédelmi akcióprogramot támogató EU dokumentumok a munkahelyet úgy definiálják, mint ami meghatározó szerepet játszik az egészségi állapotban és elsődleges színtere az egészségvédelemnek.
Az Európai Unió országai által már meghozott intézkedések:
1985-ben megalkották az ILO 161 fogalmát amely szabványosítani igyekszik azokat a feladatokat amelyeknek a munkahelyi egészségvédelem céljából megvalósítandók.
1989-ben az Európai Unió Minisztereinek Tanácskozásán elfogadták az "Egészség és Biztonság Irányelvei" c. dokumentumot, amelyben az egészségmegőrzéssel kapcsolatos teendők már túlmutatnak a biztonságtechnikai szemléleten és a terület más aspektusaira irányítják a figyelmet.
Ezt követte a WHO Ottawai Chartája, amely kiemeli, hogy az egészség megőrzése nem kizárólag orvosi feladat és azt a munkakörülmények és a munkaszervezés fontos részének tekinti.
Létrejött egy Európai Alapítvány az egyes országokban elindult programok közötti átjárhatóság, a tájékoztatás biztosítására.
Ma már az Európai Unió egészségvédelemmel foglalkozó irányzatai, az EU alapító okmánya általános célként jelöli meg az állampolgárok egészségvédelmének magas színvonalon tartását.
Az EU elkészítette az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos törvényjavaslatot, Az 1992-es Maastricht-i Egyezmény volt az első fórum, amely törvényes kompetenciát biztosított az Európai Úniónak a közegészségügy terén. Intézkedéseket határoz meg a tájékoztatás, az egészségnevelés területén, a tájékoztatásra, nevelésre és oktatásra helyezi a hangsúlyt és úgy véli, hogy meg kell találni minden szervezetnek a saját felelősségét és lehetőségét az egészséget javító tudatos magatartásformák és a helyes életmód jelentőségének felismerésében.
A Bizottság álláspontja az, hogy "a vállalati egészségvédelmi tevékenység elsődleges feladata az, hogy egészségközpontú legyen, nem pedig betegségközpontú".
Ebben a megfogalmazásban még kézenfekvőbb a feladat, miszerint hazánkban a gyógyítással is alig megküzdeni tudó egészségügyi apparátus mellett minden, egyéb helyről érkező kezdeményezés Magyarországon ezidőszerint komplementer lehet.
Javaslat:
Megfontolandó és célként kitűzhető, hogy a munkahely tudatosan az egészséggel kapcsolatos szemléletváltás egyik színterévé váljék. Ez a nevelés, oktatás, szervezés területein jelenthet a jelenlegit meghaladó vagy csak minőségében más munkát.
Néhány példa a vállalati egészségnevelésre:
- Célprogramok kiemelt előfordulási gyakoriságú betegségek elkerülésére: pl. szív és keringési, cukor betegség, mozgásszervi panaszok stb.
- Vállalati hírek, újságok-rendszeresen foglalkozhatnak módszeresen felépített egészségneveléssel, ennek metodikája hozzáférhető
- Meghatározott egészséggel kapcsolatos problémák, életvezetési tapasztalatok beszélhetők meg akár a Vállalati Hírek hasábjain, akár erre összehívott rendezvények, filmbemutatók kapcsán,
- A vállalati napok programjain meghatározó helyet kaphat a mozgás az egészség propaganda, kondíciómérés, versenyek, kirándulások, vizi- ,bicikli- és egyéb túrák
- Helyet lehet szorítani az egészséges táplálkozásról szóló ismereteknek a vállalati hírekben és egyéb hozzáférhető helyeken pl: honlap
- A vállalat helységeinek, eszközeinek modernizálása, alakítása történhet az egészségügyi szempontokat jobban szem előtt tartó forgatókönyv mentén is,
- Készenléti gyógyszerkészlet hozzáférhető helyen tartása, létezik ilyen csomag, melyben a leggyakrabban előforduló banális betegségek ellen ható gondosan összeválogatott és leírással kibővített, nem vényköteles készítmények állnak rendelkezésre
- Jól ismert feladat a dohányosok kezelése, ezen mindig van javítani való, kevésbé jól gyakorolt feladat általában az étkezés és pihenés megfelelő helyének biztosítása,
- Igényes, a lelki és testi problémákkal, egészséges életmóddal foglalkozó, életvezetési tanácsokat nyújtó könyvek, kiadványok terjesztése, a vállalati könyvárus erre történő mozgósítása,
- Személyiség fejlesztő, stressz-kezelő, konfliktus megoldó tréningek szervezése, a csapatépítés részeként
Mi a haszna a vállalatnak az egészségtámogatásból?
- Amennyiben a fentiekben a teljesség igénye nélkül felsorolt elvárásoknak eleget tud tenni csatlakozhat a WHO kezdeményezés mintájára nálunk is meghirdetett "Egészséges munkahelyekért" c. programhoz, mely egyfajta minősítését jelenti a vállalatnak és növeli reputációját
- Kultúrát teremt az egészségügy munkahelyet érintő részében
- A cég pozitívabb arculata rajzolható ki, eukonformitás növekszik
- A javuló egészségi állapot visszahat a teljesítményre, munkahelyi légkörre
- A dolgozók a gondoskodás érzésén keresztül jobban kötődnek vállalathoz
- Az egészségügyi programok egyfajta csapatépítési programként is üzemelnének
| |
JVSZ a Facebookon
